Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Kaposvári Gyöngyi - Pató Mária: Balogh Béla, a szolnoki múzeum megalapítója

tevékenységét.

2 Azóta olyan újabb dokumentumok jutottak múzeumunk birtokába, amelyek pontosabbá és teljesebbé teszik a róla rajzolt képet. Balogh Béla 1890. január 3-án született Kassán, hivatalnok családból. Korán árvaságra jutott, szülei 13 éves korában elhunytak. Gimnáziumi érettségi bizonyítványának tanúsága szerint az I. osztályt a kassai római katolikus főgimnáziumban, a II.-VIII. osztályt pedig a beregszászi magyar királyi állami főgimnáziumban végezte cl, érettségi bizonyítványának kelte 1907. június 13. 1907-ben beiratkozott a budapesti tudományegyetem bölcsészeti karának természetrajz-földrajz szakcsoportjára, tanári szakvizsgát 1911-ben tett. Tanította Lóczy Lajos, Négyessy László, Riedl Frigyes, Simonyi Zsigmond is, kísérleti természettant Eötvös Lorándtól hallgatott. Kitűnően tanult, egyetemi leckekönyvében más minősítés szinte nem is szerepel, mint: „jelesen colloquált;" „jelcsen dolgozott;" „nagyon szorgalmas," „jeles eredménnyel;" „igen szorgalmas," „jeles eredménnyel dolgozott;" „igen jól dolgozott."

4 (2. kép) Az egyetemen különösen Kövesligethy Radó, Entz Géza, Lenhossék Mihály és Török Aurél professzorok előadásai voltak hatással rá. Kövesligethy Radónak köszönhetően az 1909. év nyarát az ógyallai csillagdában tölthette mint ösztöndíjas hallgató. Itt készítette el tanári szakdolgozatát matematikai földrajzból. Tanulmányi idejének második felében érdeklődése elsősorban az antropológia felé fordult, Török Aurél színes előadásai igen megragadták. Harmad- és negyedéves korában az Antropológiai Intézetben dolgozott. A professzor gyakornoki vagy tanársegédi állást helyezett számára kilátásba, azonban erre Török Aurél halála miatt nem került sor. Balogh Béla - hogy antropológiai tanulmányait megalapozza - orvoskari előadásokat is látogatott, majd még egy félévre orvostanhallgatónak iratkozott be. Bölcsészdoktori szigorlatot 1911 decemberében tett, antropológiából summa cum laude eredménnyel. Melléktárgyai zoológia és kozmográfia voltak.

5 Doktori értekezésének címe: „Adatok a lapockacsont méreti vizsgálatához. Osteometriai tanulmány." A középiskolai tanári oklevelet 1914 márciusában szerezte meg. (Időközben az 1911-12. tanévben gyakorló tanítását folytatta, 1912-13-ban önkéntesként szolgált Bécsben majd Budapesten. A katonai szolgálat után az egyetemi hallgató korában élvezett két ösztöndíját nem kaphatta vissza, ezért az 1913-14. tanévben kénytelen volt egy magánintézetben tanítani.) 1914-ben megnősült. 1914-ben az I. világháború kezdetén az első mozgósításkor bevonult. Egy ideig itthon teljesített szolgálatot, majd az orosz harctérre került. 1915 tavaszán orosz fogságba esett, súlyos vérhassal és tüdőcsúcshuruttal. Jó ideig kórházakban kezelték, utóbb Szibériába vitték. 1918 januárjában jöhetett haza, mint főhadnagy szerelt le. Szolnokon először a felső kereskedelmi iskolában kapott helyettes tanári állást 1918 őszén. Ugyanezen év decemberében nevezték ki a szolnoki állami főgimnáziumhoz - Szol2 KAPOSVÁRI Gy. 2003. 3 BALOGH B 1938. 4 Leczkekönyv. Tulajdonosa Balogh Béla. 5 Balogh Béla doktori oklevele. 2. kép: Balogh Béla arcképe egye leim leckekönyvében. Fotó: Kozma Károly