Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Nagy László G.: Az „XX4-es program" - egy legújabb kori történeti gyűjtés terve

cs anyagismeretet, alkalmazása pedig a konkrét helyzet diktálta rugalmasságot kívánja; de gyakorlati okokból fontos feltétele az eredményes gyűjtésnek. Nos, előttünk áll tehát a „virtuális, 4 dimenziós gyűjtési mátrix"; ez alkotná a meghir­detni kívánt program magját. Most magáról a rá épülő tervről, a megvalósítás általam ajánlott menetéről szeretnék röviden szólni. A mostani "meghirdetés" utáni első lépésnek a programra való jelentkezést gondolom. F.nnek mindenképpen írásban kell megtörténnie, hiszen hosszabb távú, komoly többlet­munkát is igénylő elkötelezettséget jelent. A jelentkező lehet egy múzeum vagy annak szervezeti egysége (osztálya), egy gyűjtemény vagy akár egy muzeológus/kutató saját személyében (bár a házon belüli, a vezetéssel történő egyeztetés akkor is elvárt - már csak a várható többletmunka és az esetleges egyéb anyagi kihatások miatt is. Szándékunk szerint ugyanis minden begyűjtött tárgyi anyag és velük járó információ a résztvevő muzeális in­tézményekbe kerülne; „központi" (új) gyűjtemény csak az adatbázis szintjén jönne létre. A jelentkezésnél fontosnak tartom még az önkéntesség elvét, mint a tényleges érdekeltség, az aktív részvétel garanciáját. (Ebből fakad az is, hogy véleményem szerint a program bein­dulása után is lehetővé kell tenni: bárki, bármikor később is bekapcsolódhasson, és ugyan­csak bármelyik résztvevő akármikor ki is léphessen - még ha az ilyesmi meg is zavarja a tervszerűséget.) A második fázis a jelentkezők összehívásával indulhatna, akik létrehoznák a program „koordinációs bizottságát", megválasztanák titkárát (akinél az adminisztráció, a szervezés szálai összefutnak), összeállítanának egy munkatervet, esetleg munkacsoportokat, ütemez­nék a további tennivalókat, megállapodnának a technikai részletekben stb. A következő - már a tudományos munkaterv végrehajtásának kezdetét jelentő - lépés a cikkben vázolt gyűjtési hálótervnek a tudományos alapossággal történő kidolgozása, véglegesítése, ami csakis könyvtári, levéltári kutatások, tudományos-módszertani viták ered­ményeképpen képzelhető el. Ezután kezdődhet a negyedik ütem: országos (tehát nem csak a résztvevőkre kiterjedő) felmérés arról, hogy a történeti gyűjteményekben mi található már meg a „mátrix" egysé­geiből, hol és milyen teljességben, állapotban, mennyire hiteles információk kíséretében? A felmérendők körét, a felmérés módját szintén a koordinációs bizottságnak kellene jóváhagynia; az utazásokkal, szálláshelyekkel járó költségek, ill. a bizottság tagjainak,

Next

/
Thumbnails
Contents