Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Tóth János: A tudományos kutatás irányai és forrásai a Magyar Olajipari Múzeumban

A tudományos kutatás irányai és forrásai a Magyar Olajipari Múzeumban Tóth János A múzeumi munka több területén (gyűjteménygyarapítás, nyilvántartás, restaurálás, kiállításrendezés stb.) szükség van részkutatásra, bizonyos adatok, kérdések tisztázására. Ugyanakkor múzeumi kiadványok (múzeumismertető, gyűjtemények leírása, riportkötet), történeti írások (könyvek, tanulmányok, cikkek) összeállításához különböző mélységű esetenként -, hosszantartó kutatások szükségesek. A források tartalma és fellelhetősége is rendkívül változatos. Vannak könnyen hozzáférhető és nehezen elérhető ritka forrásanyagok. Az elmondottak - esetünkben leszámítva a kőolaj- és gázipar, valamint a vízbányászat specialitásait - valamennyi múzeumi (humán-műszaki) területre érvényesek. A továbbiakban néhány „hazai" - olajipari múzeumi példát említek a tudományos kutatási irányokra és forrásokra. /. Kisebb kutatások - Teljesen más területről előkerül egy gép, vagy eszköz, melyről sejthető, hogy ezt vagy másik típusát használták az olajiparban. Minél régebbi tárgyról van szó általában, annál nehezebb a dolgunk, mert kevesebb írásos anyag maradt fenn, illetve egyedi gyártmány is lehet. Első a tárgy pontos meghatározása, használati idejének behatárolása. Végig kell böngészni a prospektusokat, leírásokat, esetleg a jól meghatározott korabeli fotókat. A források döntő mértékben a Magyar Olajipari Múzeumban, az Országos Műszaki Múzeumban és a bányászati múzeumokban lehetnek. A tárgy muzeális jelentősége és megszerezhetősége miatt gyors döntésre is szükség lehet, ami csökkenti a válasz pontosságát. Ez esetben a legnagyobb segítség a jó szakmaismeret, tárgyismeret, muzeológusi tapasztalat. - A nyilvántartási munka, a tárgyleíró karton készítésekor lényegében hasonló a teendő mint az előző esetben, de hosszabb az idő a munkára. Itt van esély arra, hogy bizonyos részletkérdések más tárgyak meghatározásakor, illetve később megoldódnak, ezért a tökéletes meghatározás elhúzódhat, ami az időtényező, alaposabb munkavégzés miatt előnyös is lehet. - Állandó-, időszaki- és vándorkiállítások forgatókönyvének megírásához, a kiállítások készítéséhez több esetben szükségesek kutatások - bizonyos kérdések, összefüggések, illeszkedő adatok tisztázására - a közérthetőség érdekében. 2. Teljesebb kutatások Publikációk összeállításakor elengedhetetlen a széleskörű kutatás levéltárakban, irattárakban, könyvtárakban, egyéb múzeumi (közgyűjteményi) gyűjteményekben Magyarországon, estenként külföldön is. Az alapos kutatás, az időrendi-, eseményi-, személyi kérdések, valamint a logikai és történeti összefüggések pontos dokumentálása azért fontos, mert a megszülető - tudományos igényességi! - írásmű a későbbiekben forrásműként is szolgál a jövő érdeklődői, kutatói számára. Természetesen az írásmű jellegétől függően a kutatások „mélysége" is változhat. Valamennyi kutatás, illetve közlés (szóban, írásban) esetén említeni kell a forrás helyét is. A pontos forrásmegjelölés különösen fontos az alternatív történetírás esetén, amikor is kétféle (többféle) adat, esemény(sor) „él" egymás mellett.