Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)
II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Sári Zsolt: Velünk élő tárgyak. (A 20. század bemutatásának lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban)
változásai Magyarországon a 19-20. században" című kutatási programját, amelyet a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszékével közösen valósít meg. Ennek keretcin belül külön hangsúlyt kapott a rövid 20. század, amelynek néprajzi alapkutatása és a hozzá kapcsolódó tárgygyűjtés több településen 19 is folyt. Néhány gondolatban összegezve saját kutatásaimat, amelyek elsősorban a Zala megyei Muraszemenyéhcz kötődnek, a helyi társadalom gazdálkodásának és életmódjának változásait, a polgárosodás kérdéskörét érinti. Az agráriumra épült település a két világháború között találkozott az iparosítással, amikor a zalai szénhidrogénbányászat megjelenése alapvető változásokat indított el a településen. A kétlakiság, a gazdasági erősödés okozta fejlődés, majd az azt megakasztó kollektivizálás, az erőteljes elvándorlás megváltoztatta a családok szerkezetét, életvitelét. Emellett természetesen a modernizáció, a technikai fejlődés következményeként új tárgyak, tárgytípusok jelentek meg. Ez a modernizáció egy érdekes kettősséget hozott létre a kilencvenes évekre. A korábbi évtizedek tárgyi anyaga (tálak, tányérok, ládák, dísztárgyak) másodfunkcióba kerültek, vagy újra visszanyerték funkciójukat (mezőgazdasági eszközök: kapák, ekék, szekerek stb). Ezek használata párhuzamosan folyt az új, modern eszközökkel (hűtőszekrény, fagyasztóláda, gáztűzhely, mikrohullámú sütő, rádió, televízió, videó, vasaló, porszívó, mosógépek stb). Különösen érdekes lehetőségeket rejt a funkciók szerinti, kronologikus tárgygyűjtés, és azok kiállítása bemutatóraktárakban: vasaló típusok, tűzhely típusok, gyúrótáblák és tésztagépek, világító eszközök: gyertya, petróleumlámpa, elektromos világítótestek különböző típusai, sulykolófától az automata mosógépig stb). Az előző gondolatmenetben több lehetőséget, elemet soroltunk fel, amelyek mind-mind az elmúlt század falusi építészetének, életmódjának rövidebb-hosszabb időre meghatározó részei voltak. Az, hogy ebből mi valósul meg, mint múzeumi kiállítás, az még a jövő zenéje, ami azonban már biztos, szükség van a 20. század dokumentálására, bemutatására. Ezt ma már nem kerülhetik meg sem a történeti, sem a néprajzi múzeumok. IRODALOM BALASSA M. Iván 2002. A FAKSZ-háztól a szocialista faluig. Népi építészet a 20. században. In.: Ház és Ember 15. 163-174. pp. Szentendre. BALASSA M. Iván-CSERI Mikós 2003. Report of the conference. The 20. Conference of the association of European Open Air Museums. Szentendre. BEDAL, Konrad 2002. Häuser aus Franken. Museumhandbuch. Bad Windsheim. T. BERECZKY Ibolya 2003. A 20. század üzenete - a közelmúlt jövője a múzeumokban. In.: MaDok-füzetek 1. 45-51. pp. Budapest. CSERI Miklós 1999. A harmincéves Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén. In.: A Herman Ottó Múzeum Évkönyve XXXVIII. 1251-1271. pp. Miskolc. FEJŐS Zoltán 2003. Jelenkorkutatás és néprajzi muzeológia. In.: MaDok-füzetek 1. 9-24. pp. Budapest. FÜZES Endre-CSERI Miklós (szerk.) 2002. Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Szentendre. HORNÉ, Donald 1984. The great Museum. The Re-presentation of History. LondonSidney. 19 Az elmúlt három évben Muraszemein én. Hidason és Mádon folytaltunk egyetemi hallgatókkal közös kutatásokat.
