Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Sári Zsolt: Velünk élő tárgyak. (A 20. század bemutatásának lehetőségei a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban)

3.1. A konstruált valóság A néprajzos muzeológus kutatásaiból konstruál egy valóságot, amelyet csak leegyszerűsítve, részleteiben tud átadni. A tárgyak kiemelése saját világukból egy másik világ létrehozását jelenti: c két világ összehangolása hozza létre a múzeum konstruálta valóságot. Megpróbáljuk a múltat elképzelni.

4 Megpróbáljuk a jelent értelmezni. Megpróbál(hat)juk a jövőt kitalálni. Minden ami a múzeumba kerül idegen helyre kerül: „a dolgok töredékes voltából következik a magyarázat szükségessége Magyarázattá válik az elrendezés, amely keretet ad, értelmezhetőségi tartományt teremt a tárgyak köré. így válik a néprajzi múzeum laboratóriummá, a terep folytatásává. A kurátor (vagy muzeológus, vagy éppenséggel mindenki aki részt vesz a valóság konstruálásában) a kulturális-társadalmi látásmódok operátora. A múzeum a tárgy-gyűjtés helye és az emberek megértésének a helye. 3.2. A „mit gyűjtsünk" definíciója A legtöbb muzeológiai szakág legfontosabb problematikájának része a gyűjtemény-fejlesztés, gyarapítás. A kutató muzeológus feladata, megfogalmazni mi számít néprajzi tárgynak, eredetinek és hitelesnek. A tisztánlátás, a feladatkör meghatározása számára nélkülözhetetlen a múzeumi gyűjteményi terv

6 elkészítése. Az átgondolt, újra fogalmazott gyűjteménypolitika pedig megadja a lehetőséget a múzeumi gyűjtések új irányának kijelöléséhez is. A néprajzi muzeológia tárgyközpontúsága három nagy típusra, korszakra osztható: 1. Esztétikai tárgy (a népművészet dicsősége), a kezdeti időszak, amikor a legkvalitásosabb, népművészeti remekmunkák álltak a gyűjtés középpontjában. 2. Archaikus tárgy (az „ősképek", a történelmi tárgy elsőbbsége) az a korszak és gyűjtési koncepció, amikor a történelmi tárgyak, az archaikusnak tekinthető tárgyak gyűjtése volt előtérben. 3. A mindennapok tárgykultúrája a történelem és a kultúra hétköznapi, használati és dísztárgyai egyaránt a gyűjtések részét, hangsúlyozott részét képezik. Egyre fontosabbá vált a történelmi tárgyi világ, az esztétikus tárgy mellett a változás, a társadalmi dinamika bemutatása: „a modernnek mint a nem egyidejű történések világának... a kulturális különbségeknek a magyarázata".

7 A néprajzi muzeológia tárgy-gyűjtési stratégiája nem választható el magától a néprajz kutatási problematikájától: hol a határ időben, térben és társadalomban? Az erre adandó válaszok megfogalmazásában a Szabadtéri Néprajzi Múzeum története, jelenlegi kutatásai jelenthetnek egyfajta fogódzót. 4 HORNED. 1984. Idézi KORFF.G. 2003. 16. p. 5 KORFF.G 2003. 13. p. 6 Magyar nyelven is olvasható már a hollandiai múzeumok számára összeállított „Segédlet a múzeumi gyűjteményi terv készítéséhez" című füzet, amely hasznos tanácsokkal, ismeretekkel gazdagítja a muzeológia modernizációját. A múzeumok gyűjteményi tervének elkészítésekor figyelemmel vannak a saját maguk kutatástörténetére, a jelenlegi állapotokra és a jövőbeni lehetőségekre. Az új célkitűzések megfogalmazása a 21. századi társadalom részére pedig megkerülhetetlen minden közgyűjtemény számára. 7 KORFF.G. 2003. 11.