Ihász István - Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 4. (Budapest, 2004)

II. Módszertan - Műhely - Közlemények - Bálint Ákos: A Nemzeti Digitális Adattár koncepciója

A Nemzeti Digitális Adattár koncepciója Bálint Akos 1. A Nemzeti Digitális Adattár szükségességéről A Magyar Információs Társadalom Stratégiájában (1214/2002 (XII. 28.) számú Korm. határozat) megfogalmazandó irányok a kettős korszakváltás - az információs társadalom és az uniós tagság - kihívásaiból indulnak ki. A két egybeeső átmenet különösen fontos következményekkel jár az internetes, digitális technológiára épülő tartalomfejlesztés területén. Az információs korszakba lépve annak előnyeivel egyszerre sokasodnak az új kihívások is, melyekre a nemzeti közép kormányának megfelelő válaszokat kell találnia. Ilyen kihívást jelent a digitális szakadék megszüntetése valamint a társadalom kulturális integritásának fenntartása. A nemzeti emlékezet fenntartásának, a kulturális örökség megőrzésének, és egy erős modern nemzeti identitás felmutatásának feltételeit alapvetően megváltoztatták az új info-kommunikációs technológiák. A kulturális integritás fenntartása mellett a másik fontos kérdés a digitális szakadék problémájának kezelése. Az információs kor szolgáltató államának fontos törekvése, hogy a lehető legszélesebb kör számára elérhetővé tegye azon tudástermelő eszközöket, amelyek hozzájárulnak a mobilitási esélyek kiegyenlítéséhez. A kormány Nemzeti Digitális Adattár (NDA) programja ezekre a kihívásokra ad megfelelő választ. Az NDA céljaiban tükrözi a Maastricht Szerződésben foglalt közösségi kultúrpolitikai szándékot, mely az európai kulturális örökség és közvagyon megőrzésére, konzerválására, a kulturális interakciók ösztönzésére koncentrál (151. cikkely). Az NDA koncepciója, annak támogatási, hozzáférési és finanszírozási politikája összhangban áll az eEurope kezdeményezés keretében megfogalmazott kultúrpolitikai és kutatási, technológia-fejlesztési irányokkal. Az NDA piacbarát eszközökkel való támogatása olyan európai uniós prioritást követ, mint az európai kulturális értékek és közvagyon védelme, megőrzése az új technológiai megoldások segítségével. Az Európai Unió tagországaként az NDA programja szervesen kapcsolódhat mind az új digitalizációs technológiai megoldásokat ösztönző, mind a kulturális örökség és közvagyon védelmére és megőrzésére koncentráló közösségi programokhoz (1ST (2002-2006), eCulture, eContent). Az NDA program sikeressége nemcsak uniós felkészültségünk bizonyítékaként, hanem az európai közösségben való aktív részvételünk biztosítékaként is szolgálna azáltal, hogy példaértékű tapasztalati tőke és tudás felhalmozását biztosítja a bevont köz- és magánszereplők, illetve intézmények számára. A 21. század hajnalán elengedhetetlenül szükségessé vált egy olyan nemzeti digitális tartalomfejlesztési keretrendszer kidolgozása, amely javítja a nemzeti adatvagyon hasznosulásának hatékonyságát, illetve elektronikus formában könnyen elérhetővé teszi a jövő generációja és a világ számára azt a tág értelemben vett kulturális örökséget, amelyet Magyarország az Európai Unióba visz. 2. Az NDA közvetlen és közvetett hatásai Az NDA egyszerre követi az új médium egész társadalmat meghatározó logikáját, és ad hatékony eszközt nemzeti önreprezentációnk alakításához. Az NDA hozzájárul a közpénzekből finanszírozott digitális tartalomfejlesztés párhuzamosságainak megszüntetéséhez egy