Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Könyv- és folyóiratszemle - Folia Historica XXII., MNM történeti évkönyve 2002. (Huszár Zoltán)

lakás- és hclyiségalaprajzok az elhelyezett bútorokkal együtt nagyban megkönnyítik még a témában kevésbé járatos olvasónak is az anyag befogadását. Az öltözködési szokások és normák leírásának csomópontja az adatközlő alábbi mondata lehet: „Mi sohasem vásároltunk áruházakban. Mindent a jó nevű szakboltokban vettünk." A családi szokások, viselkedés, mentalitás leírásából sok érdekes, jellemző dolgot lehelne kiemelni. A recenzens számára mégis az alábbi tűnik a legjellemzőbbnek: a családi etikett szerint „minden étkezés után, ha felálltunk az asztaltól, kezet csókoltunk szüleinknek. Ok szívből jövő szeretettel átöleltek bennünket, és megcsókolták mindkét arcunkat." A két világháború közötti pesti állami tisztviselőcsalád életébe pillanthatunk be, a mentalitástörténeti elemeket sem nélkülözve, Peterdi Vera tanulmányát olvasva. A tanulmányt kísérő nagyszámú - 56 - fotó képi valóságában hozza közel a tárgyalt témát. Balahó Zoltán-Gál Vilmos A pozsonyi hídfő története c. összefoglalója „Jakabffy Imre publikálatlan naplója az 1947-es magyar-csehszlovák határmegállapító bizottság munkájáról" c. forráskiadványhoz hasznos bevezetőül szolgál. A szerzők a 20. századi két világháború után mindig változó Pozsony környéki határszakasz módosulásait követik nyomon. A szakirodalom eredményeinek felhasználásával bemutatják, hogy milyen nemzetközi politikai elképzelések vezettek az I. és a 11. világháború után a pozsonyi hídfő határrendezéséhez. Szakmai körökben ismert, de a szélesebb köztudatban kevéssé az a tény, hogy a trianoni békeszerződéshez képest a II. világháborút követően, a párizsi békeszerződés Magyarország kárára, Csehszlovákia javára újabb három települést - Dunacsuny, Oroszvár, Horvátjárfalu - engedett át a győzteseknek. Jakabffy Imre történeti forrásértékű naplója az 1947. szeptember 15-1947. december 21. közötti határkijelölés politikai, közigazgatási kérdéseit a résztvevő szakértő közlésében tárja az olvasó elé. Számtalan érdekes megállapítása közül talán az október 5-i horvátjárfalui események egyik epizódja a legtanulságosabb: „Horvátjárfalun, a volt uradalmi cselédeket - mind magyarok - megkérdeztük, nem akarnak-e az ország belsejébe, a Dunántúlra áttelepülni, mert félő, hogy a szlovákiai magyarüldözés őket is érinteni fogja. Hümmögtek, köszörülték a torkukat, végül is kibökték: jól érzik itt magukat. Majd „törzsfőnökük" bevallotta: hónapok óta csempészetből élnek, éspedig jól. „Aruraktáruk", ni, amott az a nagy szalmakazal. Ezt a mesterséget kívánják űzni továbbra is: jó nekik itt a három ország szögletében. Dohány, szesz, élelmiszer a főbb exportcikkük, az odaátról átcsempészett cipők és egyéb iparcikkek ellenében. Ha mindenáron segíteni akarunk rajtuk, akkor adjunk nekik minél több dohányt - termelői áron." Baják László Az „Elünk" története c. írása az MNM tekintélyes mennyiségű 1956-os dokumentuma közül az egyik fontos periodikát veszi górcső alá. Az Elünk c. illegális újság és szerkesztője, Obersovszky Gyula munkatársaival együtt jelentős szerepet játszott abban, hogy az 1956. november 4-én kezdődő megtorlás időszakában a forradalmi szellem nem szűnt meg és az eseményekről szóló híradás folyamatos maradt. A tanulmány részletekbe menően végigkíséri a lap hét, ill. nyolc számának szerkesztéstörténetét, amelyből a főbb cikkekre, hírekre vonatkozó információkat is megismerhetjük, az előállítás technikai körülményeihez hasonlóan. Obersovszky december 6-ig, a saját lakásán történő letartóztatásáig szervezte a lap megjelenését, egyéb röplapokkal együtt. A tanulmány beszámol az Obersovszky-csoport koncepciós bírósági peréről, illetve az ott hozott kegyetlen ítéletekről. A vádlottak életét jelentős írók, értelmiségiek nemzetközi tiltakozása mentette meg, súlyos börtönbüntetésre változtatva az ítéletet. A Folia Historica 2002-es, jubileumi száma tartalma alapján sokszínű válogatás, értékes anyagközlés, gyűjteményismertetés a 200 éves Magyar Nemzeti Múzeum történelmünket átfogó forrásaiból és az intézmény munkatársainak tevékenységéről.