Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Útmutató. A „Történeti Muzeológiai Szemle" c. kiadványban megjelenő kéziratok formai elkészítéséhez

ÚTMUTATÓ A „Történeti Muzeológiai Szemle" c. kiadványban megjelenő kéziratok formai elkészítéséhez A kéziratokat A/4-es papír egyik oldalára nyomtatva és lemezen is kérjük leadni. Követelmények: Microsoft Word szövegszerkesztő (6.0), 12 pontos Times New Roman betűtípus, 1,5 sortávolság, 3 em-cs margó sorkizárással. A főszövegben a szerzők ne formázzanak semmit, kivéve az 5 leütéssel (karakterrel) beljebb kezdett bekezdéseket, emelni nem kell. Ugyanakkor jelöljék a kiemeléseket, kurziválásokal, egyszerű aláhúzással. Minden hivatkozás, utalás és megjegyzés lábjegyzetbe kerüljön, amelyet a vonatkozó oldal alján - folyamatos számozással kérünk feltüntetni. Földrajzi nevek esetében kívánatos a közigazgatási beosztást (megyét) zárójelben megadni pl. Aszód (Pest m.). Olyan magyar helységek előfordulása esetén, melyek a mai Magyarország határain túl vannak, meg kell adni a jelenlegi nevet is: pl. Kolozsvár (Kolozs m.) ma Cluj (Románia), vagy Felsőőr (Vas m.) - ma Oberwart (Ausztria). Ilyen helynevek felsorolása esetében mindig az 1913-as közigazgatási beosztást kell alapul venni. A mellékletek (rajz, fénykép, térkép stb.) helyét a szövegben jelölni kell. A kézirat folyamatosan lapszámozandó. Jegyzetek Tekintettel arra, hogy ennek az egész kötetben egységesnek kell lennie, ezért kérem azokat az alábbi szempontok szerint elkészíteni: 1. SZABÓ 1. 1961. 46. p. 2. PEVFTZ, W. 1983. 77-85., 119. p. 3. SZAKÁLY F. 1993. 35. p. 1994. 4. MURÁD1N J. 1998. 16-21. p. 1998. Tehát a jegyzetben csak a szerző vezeték nevét és a keresztnév kezdőbetűjét (ha szerző nincs, a cím egy-két kezdő szavát), a kiadás évét, és az idézett hely lapszámát adjuk meg. A mű többi adatát az irodalomjegyzék hozza. Nem magyar szerzők esetében is mindig előre kerül a vezetéknév, majd vesszővel elkülönítve a keresztnév kezdőbetűje. Az irodalom összeállításánál különbséget teszünk az önálló munkák, folyóiratokban és gyűjteményes kötetekben megjelent tanulmányok között. A megadott irodalmat a szerzők neve szerint alfabetikus sorrendben a dolgozat végén kell felsorolni. A kiadót nem kell szerepeltetni. Pl.: MURÁDIN Jenő 1998.: Thorma János 1848-as képei. Kiskunhalas. PEVETZ, Werner 1983.: Lebensverhältnisse von Altbauern und Altbäuerinnen.Wien. SZABÓ István 1961.: A parasztság történelmének problematikája Magyarországon a kapitalizmus korszakában. In: Századok. Budapest. SZAKÁLY Ferenc 1993.: Tóth Benedek és Tamás polgárdi jobbágyok ügyletei (1569-1583) In: Fok Hist. XVIII.