Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Könyv- és folyóiratszemle - Folia Historica XXII., MNM történeti évkönyve 2002. (Huszár Zoltán)

FOLIA HISTORICA XXIII — I—II. 2002 A Magyar Nemzeti Múzeum Evkönyve Főszerkesztő: Kovács Tibor, szerkesztő: Kiss Erika Huszár Zoltán A Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) alapításának 200. évfordulóján megjelenő évkönyv gazdag tárháza az intézmény szellemi műhelyének, sokrétű válogatás a múzeum új- és legújabb kori történeti gyűjteményeihez kapcsolódó kutatási eredményekből. Elöljáróban A MNM alapító okiratá-t olvashatjuk magyar és latin nyelven. Széchényi Ferenc gróf a magyar muzeológiát máig meghatározó tettének dokumentumát, az egyébként nem könnyen hozzáférhető forrás közlését szerencsés szerkesztői elképzelés helyezte a kötet élére, hiszen a jubileumi kiadványnak is számító évkönyv első közleményeként utal a jeles évfordulóra. (Sajnálatos, hogy az egyébként forráshivatkozás szempontjából is alapos évkönyvben, ill. tanulmánykötetekben e fontos dokumentumnak nincsen levéltári v. múzeumi adattári jelzete!?) Az évkönyv évfordulós megemlékezésének számít Kovács Tibor főigazgató Bevezető szavak egy Pulszky kiállításhoz c. 2000-ben Bécsben elhangzott kiállításmegnyitó beszédének magyar és német nyelvű publikálása. Pulszky Ferenc munkássága a MNM élén (1869-1894) mély nyomokat hagyott „intelligens polihisztor"-ként, „műgyűjtőként, publicistaként, s kiváltképpen tudósként európai műveltségre és kapcsolatrendszerre tett szert, s ami fontos: ezt kamatoztatni tudta politikai és muzeológiai tevékenységében egyaránt". De „szakkörökben Európa-szerte máig számon tartják legismertebb régészeti munkáját, a Rézkor Magyarországon című monográfiát". Cs. Lengyel Beatrix és Gödöllc Mátyás összeállításában A Magyar Nemzeti Múzeum kinevezett és megbízott főigazgatói-ról készült ábrázolások, festmény, vagy fotó közlésével veszik sorba, a múzeum falán elhelyezett emléktábla alapján a rangos intézmény vezetőit. (Az intézménytörténeti objektivitás okán a recenzens ismételt sajnálatát fejezi ki, hogy sem az emléktáblán, sem a főigazgatókról közölt képek között nem találkozik a MNM-ot 1999-től, a jubileumi évben is irányító múzeumi vezető nevével és fotójával!) Basics Beatrix Tervsorozat a Magyar Nemzeti Múzeum épületének első bővítéséhez c. tanulmánya érzékletesen világít rá arra a problémára, a helyhiányra, amely az 1846-ban megnyitott MNM épületével kapcsolatban már az 1850-es évektől jelentkezett. Kubinyi Ágoston, a múzeum nagyszerű főigazgatója szakmai javaslatainak sokaságát fogalmazza meg az épületbővítéssel kapcsolatban. A kor számos építésze foglalkozott a kérdés megoldásával. A 19. században Pollack Mihály, Marschan József, Hild József, Reitter Ferenc, a 20. század elején Kauser József készített tervet a kőtár számára a múzeumkert szélén húzódó oszlopcsarnok megvalósítására. Az építészeti tervek „társadalmi vitáján" rendre megjelent a „nemzeti" stílus megfogalmazásának igénye, amely a már álló épület „ó-dór sty Íjét" inkább tartotta „nemzeti"-nek, mint a korszerűbbnek ítélt „ó-németet". Az írás világossá teszi, hogy Kubinyi minden fáradozása ellenére sem sikerült az „oszlopcsarnokot nemzeti közadakozásból ... felépíttetni". A MNM nemcsak az ország első és legjelentősebb műgyüjteményének számított, hanem benne, körülötte, vagy éppen birtoklásáért jelentős politikai események zajlottak. Körmöczi Katalin Országgyűlések a Magyar Nemzeti Múzeum épületében címmel annak a bő fél évszázadnak a történetét tekinti át - 1848 júliusától 1904-ig - amely időszakban a múzeum-