Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)
Új szerzemények - Pallos Lajos: A Magyar Nemzeti Múzeum új szerzeményei, 1997-2002
gyarapították. A Fényképtár számos politikatörténeti jellegű anyagából a legérdekesebb, és egyben a legdöbbenetesebb az a 30 negatívból álló sorozat, amely Szálasi Ferencnek és társainak a kivégzését örökítette meg. A gazdaságtörténeti vonatkozású emlékeket is különféle gyűjtemények őrzik. Az Eremtár legtöbb gyűjteményének a gyarapodása értelemszerűen ilyen jellegű relikviák megszerzését jelenti. A közelmúltban került oda Apafi Mihály erdélyi fejedelemnek egy ritka pénze, egy tízszeres aranyforint. Ezt a pénzt az aranyforint tízszeres súlyában verték, és a kutatás elképzelhetőnek tartja, hogy eredetileg a töröknek aranyban fizetett adó egyszerűbb teljesítése érdekében állítottak elő ilyen súlyú érmeket. Ugyanakkor az is valószínű, hogy divattá vált tízszeres súlyú aranyforintot verni, s szerepet kaphatott az ajándékozásban és a kincsképzésben. Ez utóbbira éppen egy nemrégen előkerült nyírségi lelet is bizonyíték. Az Éremtárba került tízszeres aranyforintnak az éremképek kultúrtörténeti vonatkozásain túl az adja az érdekességét, hogy a kivert pénzt nem kerek alakúra vágták ki, hanem nyolcszög alakúra. Az ilyen szögletes formájú pénz neve a csegely. Az Éremtár értékpapír gyűjteménye több ritka részvénnyel gazdagodott a tárgyalt időszakban. A Láballani Portlandcementgyár dekoratív 1870-es részvénypapírjának megvételéhez a kulturális tárca biztosította az anyagiakat, míg a Temesvár-Varjas Helyi Érdekű Vasúti Rt. 1907-es részvényét Pandula Attila, a Borsod-Miskolczi és Debreceni István Gőzmalom 1926-os igen ritka részvényét a Valter család ajándékozta a múzeumnak. A Fényképtár gyarapodásában is több gazdaságtörténeti érdekességű anyag szerepel, mint például a boszniai vasútépítés képei a századelőről, vagy a Derby Sajt és Vajtermelő Rt. üzeméről készült felvételek (Budapest, Kerepesi út, 1920-as évek). Az elmúlt évben Drexler György ajándékaként egy különleges tárgyegyüttes gazdagította ipartörténeti emlékeink körét, a budai Lővv harangöntő család hagyatékának megmaradt tárgyai, köztük mérőeszközök, bizonyítványok a 19. század első feléből. Az eddigi új szerzeményi kiállítások igazolják, hogy a Nemzeti Múzeum napjaink tárgyi emlékeit is gyűjti. A korábban felsoroltakon kívül, mint például az országgyűlési választásokhoz kapcsolódó tárgyak, a közelmúlt olyan emlékeivel gyarapodtunk, mint Kada Lajos érsek, vatikáni diplomata 1990-es évekbeli hivatali tevékenységének fotódokumentumai, egy vezérezredesi ünnepi egyenruha az 1990-es évek közepéről, vagy a rendszerváltás óta kibocsátott értékpapírok egy kisebb kollekciója. Mindezek mellett olyan unikális emlékkel is gyarapodtunk, mint a Mount Everestre kitűzött nemzeti színű zászló, amelyet a világ legmagasabb csúcsát meghódító első magyar hegymászó, Erőss Zsolt ajándékozott a nemzet múzeumának. Összegzésül röviden: az elmúlt hat esztendő tárgyi gyarapodása a múzeum elmúlt 200 esztendejére visszapillantva eredményesnek mondható. Ebben az időszakban is gazdagodtak az egyes gyűjtemények olyan kiemelkedő tárgyakkal, amelyek történelmünk tárgyi hagyatékának kiemelkedő darabjai és a későbbi időszaki és állandó kiállításoknak jelentős darabjai lesznek. A vásárlásoknál ugyan gondot okoz, hogy a múzeum saját vásárlási kerete nem elegendő, s a nagyobb értékű vételekhez a minisztériumhoz kell fordulni. Minisztériumi támogatásból jó néhány jelentős műtárgyat sikerült megvenni, ugyanakkor saját költségvetésből még a kevésbé drága, de történetileg értékes műtárgyak megszerzése sem sikerül minden esetben. Örvendetes viszont, hogy az állampolgárok adományozó kedve nem csökkent, sőt a rendszerváltás óta külföldről is viszonylag rendszeresen kapunk műtárgyakat ajándékba. A szerzeményezés különböző forrásainak jó az egymáshoz viszonyított aránya, és a különféle gyűjteményeken keresztül a múzeum sokszínű tárgyi anyaggal gazdagszik évről évre.
