Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Módszertan - műhely - közlemények - Ferencziné Sedlmayr Krisztina: Beszéljünk a zászlókról!

Bíró Mihály híres „vörös kalapá­csos embere" jelenik meg a szociál­demokrata munkások 1930-ban ké­szült látványos pajzs alakú lobogójá­nak előlapján (3.a. kép), míg a hát­oldalon ugyancsak lendületes vona­lakkal megrajzolt art deco grafika látható: a szabálytalan alakú szívet erősen stilizált kígyó fonja körül (3.b. kép). Ezeknél a műtárgyaknál felme­rül a kérdés, mennyiben felelnek meg a vexillumok erős ikonográfiái sza­bályainak, avagy egészen sarkítva: zászlók-e egyáltalán. A használat szempontjából mindenképpen azok, ha azonban a zászló eredeti „jelenté­se" felől közelítünk, inkább textilkép­nek tűnnek. A központi, emblema­tikus jelkép hiánya, a felirat mellő­zése vagy az a mód, ahogyan az írás a kompozíció egyik elemévé válik, egy­értelműen a vexillográfiai (zászlótani) hagyományok elhagyására utalnak. A restaurálás nehézségei 3.a> kép: Szociáldemokrata munkás zászló előoldala 1930. j\ zaS zlÓk restaurálása Ugyancsak Foto. Fai kas Árpad nehezen megválaszolható kérdéseket vet fel. Ezek közül az első, vajon megéri-e több hónapi munkát „áldozni" egy-egy rossz állapotú darab helyrehozására, nem aránytalanul nagyobb-e a ráfordított munka értéke a műtárgyénál? A pragmatikus kérdésfelvetés mögött az a nagyon határozott kényszer húzódik, hogy a múzeumi tárgyak gyorsabban gyara­podnak, mint amennyi restaurálásra sor kerülhet. A Magyar Nemzeti Múzeum Textilgyüjtemé­nyében ez a döntés és a választás a kiállítások igényeihez igazodik, az időszaki bemutatókon gyakrabban szereplő viseletdarabok így rendre háltérbe szorítják a zászlókat. A Legújabb Kori Főosztályon mégis a restaurált, illetve jó állapotú zászlók vannak több­ségben, mert az 1970-es, '80-as években ez a munka nagy intenzitással, anyagi és munka­erő-ráfordítással folyt. Az alkalmazott technika a mindenkori restaurálás színvonalát tükrö­zi. A gyűjtemény a restaurálás történetének is kivételesen izgalmas forrása, mely a „hálóba varrás" kezdetleges módszerétől, az átfogó öltésekkel való rögzítésen és a mára rendkívül problematikussá vált ragasztásos technikán át a jelenleg alkalmazott, a darab sajátos igé­nyeihez igazodó „vegyes" technikáig terjed. Ez az újszerű, kísérletező attitűd jelenik meg a gyűjtemény egyik új szerzeményének helyreállításában: Mátéfy Györk munkája nyomán a chicagói Rákóczi Szövetség zászlaja az eredeti anyag és látvány megőrzésével vált ki­állítható, élvezhető állapotúvá. A problematikus kiállítási tárgy Elérkeztünk a legnehezebb kérdéshez, a tárgytípus kiállításon való bemutatásához. A zász­lók látszólag minden adottsággal rendelkeznek ahhoz, hogy a történeti kiállítások látványos

Next

/
Thumbnails
Contents