Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)

Módszertan - műhely - közlemények - Fazekasné Majoros Judit: A szerencsi Zempléni Múzeum képeslap gyűjteménye

mot, szakgyűjteményt szeretett volna létrehozni (3. kép). Vannak olyan körülmények, amelyek az adományozástól eltelt időben gyökeresen megváltoztak. Manapság már a képeslapgyűjtés sem számít olcsó „sportnak", mind az eszmei, mind a pénzben kifejezhető érték jelentősen megnőtt. Abban pedig, hogy az alapításától eltelt esztendőkben egyre többen felismerték, hogy a képeslap érték és történeti dokumentumnak tekinthető, az adományozónak is óriási szerepe volt. Hiszen ő korát megelőzve felismerte a régi képeslapok páratlan értékét, s harcolt azért, hogy gyűjteménye közkinccsé váljon.

4 Gyűjteményét nemcsak rendkívül sikeresen gyarapította, de kialakította az osztályozásnak egy olyan rendszerét, amelyet kisebb módosításokkal a mai napig használunk a múzeumban. Ennek alapján a képeslapgyűjtemény darabjait öt nagy kategóriába csoportosítjuk: I. Földrajzi lapok II. Tematikus lapok III. Üdvözlőlapok IV. Képzőművészeti lapok V. Különleges technikával előállított lapok 2. kép: Összerakható Napóleon-sorozat képeslap (Francia kiadás, 1910-es évek). Fotó: Kamarás Jenő I. Földrajzi lapok A gyűjtemény legértékesebb és a kutatók által is leginkább érdeklődésre számot tartó része a földrajzi lapok egysége. Itt találhatóak meg a tájképi, városképi, a települések egyes épületeit ábrázoló lapok. E műfaj a képeslapkiadás kezdetétől népszerű volt, a századfordulón a „látóképes lapok" kifejezéssel jelölték. Az e gyűjteményi egységben szereplő darabokat két nagy csoportba osztottuk: a megjelentetés időpontja szerint külön helyeztük el az 1945 előtti és után kiadott képeslapokat. A '45 után megjelentett lapok 4 PETERCSÁK T. 1994. 86. p.