Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 3. (Budapest, 2003)
Módszertan - műhely - közlemények - Kaposvári Gyöngyi: A szolnoki múzeum 70 éves
A múzeumi gyűjtőhely helyiségei és berendezése 1934-ben múzeumi beszerzésre és berendezésre 278 pengő 80 fillért, az összes kiadás 15,64 %-át használták fel. 16 1935-ben Hild Elza örökítő tag 1000 pengős adományát vitrinek elkészíttetésére fordították. Eredetileg végleges és teljesen pormentes vasvitrinek beszerzését tervezték. Árajánlatot kértek a debreceni Déri Múzeum szállítójától, aki egy kisebb vitrint 520, egy nagyobbat 720 pengőért juttatott volna. Az anyagi lehetőségeket tekintve erről a megoldásról lemondtak. Először egy próbavitrint készíttettek fából, majd az év végéig még hatot, két kisebbet és négy nagyobbat. A feljegyzés szerint „kivitelük teljesen megfelelő, bármely nagyvárosi múzeumba beillenének". 17 Az utalványozások jegyzéke szerint 1936-ban múzeumi bútorzat és berendezés 1323 pengő 50 fdlér értékben készült, amely az utalványozott összeg 49,44%-a volt. Ugyanezen felsorolás múzeumi tárgyak beszerzése rovatában 0 pengő 00 fillér szerepel, és hasonló összeget mutat ki a múzeumi munkához felszerelés, konzerváló és fogyószerek sor is. Volt olyan év, amikor múzeumi berendezésre („tiplik") 7 pengőt költöttek (6. kép). Részletes leírás maradt fenn a múzeum helyiségeiről és berendezéséről Balogh Béla 1939. február 27-én kelt jelentésében.' 8 A múzeumi gyűjtőhely ekkor a Városi bérház, Apponyi u. 1. szám alatti épületének alagsorában birtokolt négy helyiséget. Az első, 30,24 m 2 alapterületű, 3,12 m magasságú szobában 2 kis vitrint, 2 nagy vitrint, 1 sírvitrint, 1 emelvényt állványokkal, 2 nagy fakockát, 6 fali tartó állványt helyeztek el. A második, 20,18 m 2 alapterületű, szintén 3,12 m magasságú szoba bútorzata 4 nagy vitrinből és 3 tárlóból (pénzgyűjtemény számára) állt. A harmadik szoba alapterülete 22,96 m 2 , magassága 3,12 m volt. Itt 2 nagyszekrényt, 1 ideiglenes állványt és 1 kályhát tüntet föl a jelentés, emellett mindhárom szoba berendezésénél megemlíti az ablakfüggönyt. A negyedik szoba raktárhelyiségként szolgált. Alapterülete 13,50 m 2 , magassága 2,80 m volt. Bútorzattal nem rendelkezett. Mosdó, vízcsap és WC volt benne. A helyiségek már ekkor is szűknek bizonyultak, zsúfoltak voltak. Az ablakok az utcai járdával egy szintben helyezkedtek el, éppen úgy, mint a könyvtárban. A jelentések évről évre visszatérő mondata, hogy állandó és csaknem meddő küzdelmet kell folytatni az utcai porral, a penésszel és az egerekkel. 1939-ben a múzeumi gyűjtőhely berendezésére az alábbi összegeket fordították: 1. Egy múzeumi nagyvitrin 169 pengő 00 fill. 2. Több vitrin berendezéséhez (csiszolt üveglapok, polcok stb.) 81 pengő 00 fill. 3. Éjjeli és nappali függönyök 103 pengő 68 fill. 4. Konzerváló anyagok 7 pengő 48 fill. 5. Képek keretezése 3 pengő 00 fill. Összesen: 364 pengő 16 fill. Az anyagi nehézségek ellenére a múzeum felszerelése évről évre teljesebbé vált. „Az 1941. év nyarán nagy lépéssel haladt előre a múzeum berendezése. Két új vitrint csináltattam és ezeket a nyáron be is rendeztem. Az egyikben néprajzi tárgyakat helyeztem el, a másikat Verseghy Ferencz emlékének szenteltem. Most már a harmadik helyiség is be van rendezve. Itt helyeztem el a néprajzi és a képzőművészeti gyűjteményt, a Verseghy Ferenczre vonatkozó emlékek gyűjteményét és néhány várostörténeti képet. A sírvitrinen kívül most már 10 vitrinünk van berendezve. Több vitrint már nem is lehetne elhelyezni a múzeumban hely hiánya miatt, legfeljebb még egy kis középvitrint a harmadik helyiségben az ékszerek és apró emléktárgyak számára. Ezt mielőbb meg is csináljuk. A feliratokat és 16 DAMHA A szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület iratanyaga ó4d/l935. 17 Jelentés Szolnok Megyei Város Közkönyvtárának és Múzeumi Gyűjtőhelyének 1936. évi állapotáról és munkájáról. DAMHA A szolnoki Könyvtár- és Múzeumegyesület iratanyaga. 18 Jelentés a múzeumi gyűjtőhely 1938. évi állapotáról és működéséről. 1939. február 27-én. DAMHA 76-79. pp.
