Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

II. Módszertan - műhely - közlemények - Újváry Zoltán: Százéves a Kiskun Múzeum

kát a múzeum őre, Szalay Gyula látott el. Ő sürgette a múzeum új épületbe való költöztetését. Erre alkalmasnak tartotta a Kiskun Kerületi Kapitányság székházát. Ebben az épületben - a mai Kiskun Múzeumban - az első kiállításra és a múzeum nagyközönség előtt való megnyitására ötven évvel ezelőtt, 1942-ben került sor. Az ehhez való utat Szalay Gyula és Pál Kálmán munkássága teremtette meg. Az első évtizedek múzeumtörténete Szalay Gyula nevével, munkásságával kapcsolódik össze. Nyugdíjba vonulásáig lelkiismeretes, nagy jelentőségű munkát végzett a múzeumügy szolgálatában. Pál Kálmán, aki úgyszintén tanár volt, a múzeumőri tisztét 1934-ben vette át. Jól felismerte a múzeum szerepét és fontosságát a város, a Kiskunság értékeinek, a múlt tárgyi hagyatékainak megmentésében. Az alkotó munkát azonban megzavarta a II. világháború. Az intézmény életében törést és nagy traumát okozott a múzeum hadikórházzá való igénybe vétele. A háború utáni évek a rendszerváltással járó új feladatokat hoztak. A múzeum jelentős károkat szenvedett, emeleti részén katonatiszti családok laktak. Új kiállítást csak 1949-ben, Petőfi halálának századik évfordulója alkalmából nyitottak. A következő évben Gaál Károly vette át a múzeum vezetését. Új kiállítást rendezett, de kétéves igazgatói működése után megvált Kiskunfélegyházától. Helyére - mindössze két hónapig - Kerekes Imre tanár került. Őt követte Mezősi Károly. Rövid megszakítással 10 évig vezette a múzeumot. A megszakítás 1956. január elsején kezdődött és 1957. február 13-ig tartott. Ez idő alatt Pesovár Ferenc volt a múzeumvezető. Pesovár letartóztatása után Mezősi tovább végezte a múzeum irányítását. O elsősorban tudományos kutató volt. Életpályáját az irodalmi tevékenysége jellemzi elsősorban. 1963-ban szintén tudós kutató ember, Lükő Gábor vette át Mezősitől a múzeumot. 1971-ig volt a múzeum vezetője. Múzeumi munkáját elsősorban a tudományos kutatásra irányította. Nyolc évi működéséből a Bugaci Szabadtéri Múzeum tervének elkészítését említjük. Az ő működési idejére esett a múzeum épületének teljes tulajdonba vétele és berendezése a lakók kiköltözése után 1965-ben. Ettől az évtől tekinthetjük - immár 37 éve - a Kiskun Kerületi Kapitányság barokk épületét teljes egészében a Kiskun Múzeum otthonának. így vette át Lükő Gábortól a múzeumot Fazekas István, aki Szalay Gyula után a leghosszabb ideig, egy negyedszázadig viselte a múzeumigazgatói tisztséget, 1972-től 1997-ig. Huszonöt év egy múzeum életében sem kevés, különösképpen nem az egy ember életpályáján. Fazekas István munkássága hasonlóan tudós elődeihez a muzeológia, a közművelődés és a tudomány szoros kapcsolatán alapult. Őt egyik méltatója a város emberének nevezte - méltán. Negyedszázados múzeumi tevékenysége nagymértékben rányomta bélyegét Kiskunfélegyháza kulturális és tudományos életére. Fazekas István nyugdíjba vonulása után a Kiskun Múzeum igazgatójává Bánkiné Molnár Erzsébetet nevezték ki. Az ő működésével új szemléletű múzeumirányítás kezdődött. 1997. január 1-jei kinevezése óta eltelt öt év alatt a múzeum kimagasló eredményeket ért el mind a muzeológia, mind a tudományos kutatás terén, múzeumvezetői koncepciójában a komplexitás érvényesül. Célja, hogy a Kiskun Múzeumnak magas színvonalú kiállításaival, rendezvényeivel, tudományos munkáival és kiadványaival Kiskunfélegyháza tudományos és művészeti életében meghatározó szerepe legyen. Ennek érdekében történeti, néprajzi és képzőművészeti kiállításokat rendez, hasonló témakörű konferenciákat szervez. Megalakította a Kiskun Múzeum Baráti Körét (1997), amely fontos társadalmi hátteret jelent a múzeum közművelődési tevékenységében. Nagy energiával, munkabírással összhangba hozta, egyesítette a gyakorlati munkát a múzeum szellemi, tudományos feladataival. A Kiskun Múzeum nemcsak kiállítóhely, tárgyak gyűjteménye, hanem a város, a régió, a Kiskunság kulturális életét meghatározó intézmény, amelynek létrehozása Bánkiné Molnár Erzsébet célja volt.