Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

II. Módszertan - műhely - közlemények - Vígh Annamária: Távlatok és valóság. A történeti muzeológia aktuális feladatai az ágazati irányítás szemszögéből

Ezzel a gondolattal visszakanyarodtunk kiindulópontunkhoz: a múzeumi intézménynek meg kell találnia a helyét a nemzeti vagy regionális kultúrpolitika prioritásrendszerében. A múzeumnak adottságaitól függően meg kell fogalmaznia, hogy a már klasszikusnak számító funkciókon túl mit tud nyújtani szűkebb és tágabb közössége felé. Emellett a múzeumnak kifelé is nyitnia kell és fogadóképesnek kell lennie számos olyan igényes, a mindennapos szükségletet kielégítő szolgáltatás iránt, amely segítheti főbb céljainak elérését, és hozzájárulhat a közönséggel való kapcsolat komfortosabbá tételéhez. A nyitottságnak ez a kétféle iránya lehetőséget nyújthat arra, hogy az intézmény saját környezetében versenyképessé váljon, és betölthesse társadalmi feladatát: katalizátorként közvetítsen különféle kulturális értékeket, teret kínálva az egyén számára, hogy a kiállított műtárgyak segítségével kialakíthassa a saját értékrendjét és világképét. Ennek a feladatnak a magas szintű teljesítése nagy felelősséget ró mindannyiunkra, és egyúttal kötelezettséget jelent a szakmai szervezetek, jelen esetben a MAMUTT számára is annak érdekében, hogy szervezeti erejével segítse kollegáinkat a felvázolt, legfontosabbnak ítélt feladatok megoldásában, a munkamódszerek kimunkálásában, a sikeres példák átadásában. Ehhez a munkához a kulturális minisztérium közgyűjteményekért felelős szakemberei minden tőlük telhető szakmai támogatást megadnak. Jelzi ezt a szándék is, hogy a 2000-200l-es év szakmai vizsgálatainak, valamint a megújult szakfelügyeleti rendszer első évének tapasztalatai nyomán készített összegzés legfontosabb, a történeti gyűjtemények helyzetére vonatkozó megállapításait az egy év múlva esedékes konferencia elé kívánjuk tárni.