Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

VII. Könyv- és folyóiratszemle - A magyar kereszténység ezer éve - A vatikáni kiállítás katalógusa (Zombori István)

hogy ez az ország a keleti és nyugati civilizáció határán terül el, amely így mind a keleti, mind a nyugati kereszténység eredményeit befogadta. Sok tekintetben a két civilizáció között közvetítő szerepet töltött be. Mutatja azt a sajátos helyzetet is, amely révén Magyarország a jelzett időszak folyamán az Ázsia felől érkező különböző támadások egyfajta felszívó erejévé, később a tatár, török támadások alatt a „kereszténység védőbástyájává" lett, amelynek következményeit mind politikai, mind kulturális tekintetben az egyes tanulmányokban az olvasók megtalálják. A jelzett térképek mellett az áttekintést megkönnyítendő, az Árpád-házi és az Anjou-királyok leszármazási, illetve európai kapcsolataira utaló ábra is található a kötetben. A történeti vonatkozású tanulmányok tehát időrendi sorrendben tekintik át a magyar történelem fejlődését egészen 2000-ig bezárólag, kitérve az 1990-es rendszerváltás után az egyház és állam kapcsolatában bekövetkezett legújabb fejleményekre is. Az egyes fejezetek végén kiemelt módon kerül bemutatásra a magyar történelem és egyháztörténet néhány kiemelkedően fontos szerepet betöltött egyénisége: Pázmány Péter, II. Rákóczi Ferenc, Prohászka Ottokár és Mindszenthy József. A művelődéstörténeti részben szó esik a magyar szentekről, a liturgiatörténetről, a szerzetesrendek tevékenységéről Magyarországon. Külön tanulmány vizsgálja az egyház oktató tevékenységét, a magyarok búcsújáró tevékenységét külföldön, illetve a magyarországi búcsújáró helyek ismertségét az európaiak előtt. Természetesen áttekintés történik az egyházmüvészetről, templom- és kolostorépítészetről, illetve két kiemelkedő hely szerepéről a magyarországi egyháztörténetben: Esztergom és Pannonhalma megkülönböztetett fontosságát tárják fel ezek a fejezetek. Az első két nagy rész ismertetéséhez még szükséges megjegyezni, hogy a jobb eligazodást az olvasók számára 94 színes és 17 fekete-fehér fénykép segíti, amely képek elsősorban olyan templomokat, kolostorokat és műtárgyakat mutatnak be, amelyek nem képezték a kiállítás anyagát, illetve amelyek az adott és ábrázolt intézmény jellegéből következően nem voltak szállíthatók. így láthatnak fényképet kassai, pozsonyi, nagyszombati, zágrábi, gyulafehérvári székesegyházakról, templomokról, kolostorokról, illetve olyan képekről, szobrokról, szárnyasoltárokról stb., amelyek ma elsősorban a hajdani Nagy-Magyarország különböző területeiről származnak, és hazai egyházi vagy világi gyűjteményekben találhatók. A katalógus végén egy néhány oldalas jegyzék a kötetben szereplő magyar személyek rövid, egy mondatos ismertetését tartalmazza, amelyet elsősorban a külső érdeklődők és külföldi olvasók miatt tartottunk fontosnak. A kötet III. fejezete pedig a kiállításban szereplő műtárgyak leírását és bemutatását tartalmazza, amely tulajdonképpen a magyar művészettörténet és iparművészet nagy értékű kézikönyveinek számíthat. Ily módon olasz, illetve angol nyelven. Ennek összeállítása Cséjalvay Pál kanonok, az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatójának gondos tevékenységét dicséri. O az, aki az egész kiállítás főrendezője és a műtárgyak kiválogatója volt. Szervező munkája nyomán a műtárgyakat kölcsönző intézmények legjobb szakemberei készítették ezeket a címszavakat, amelyek legtöbbször nemcsak az adott műtárgyat, hanem mindazon fontos tudnivalókat is tartalmazzák, amelyek a magyar művészettörténetből ennek kapcsán szükséges a külföldi olvasók számára. A Vatikán részéről közreműködött a műtárgyak leírásában Maria Antonietta de Angelis is, aki a Vatikáni Múzeum munkatársa. Az ő közreműködésével készültek a Vatikáni Múzeumból, a Vatikáni Levéltárból, illetve a Vatikáni Könyvtárból bekerült műtárgyak leírásai. Összességében azt mondhatjuk, hogy egy rendkívül gazdag, reprezentatív, de a reprezentáció miatt egyáltalán nem felszínes mű született, amely a gazdag illusztráció ellenére legalább annyira a tudományos mondanivaló erejével kíván hatni, amelyet az említett illusztrációk segítenek kezelhetőbbé és érthetőbbé tenni. Remélhetőleg ez a több ezer példányban elkészített mű, a kiállításon túl a Magyar Katolikus Egyház elkövetkezendő évekbeli, jó értelemben vett tudományos és művészeti reprezentációját segíti elő. Ugyan-