Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

VI. Kitekintés - nemzetközi kapcsolatok - Baják László: Bajorok és magyarok - kiállítás Passauban és Budapesten

Bajorok és magyarok Kiállítás Passauban és Budapesten Baják László A bajor-magyar kapcsolatok, változatos, sőt időnként ellentmondásos története több mint ezer évre nyúlik vissza - hasonlóan más szomszédos népekhez fűződő kapcsolatokhoz. Ha azonban mérleget akarunk vonni, akkor nagy valószínűséggel mégis a kapcsolatok pozitív elemei kerülnének túlsúlyba. Ennek számos oka van, de talán a legfontosabb mégis az, hogy a magyar (és részben a bajor) történelem két meghatározó női szereplője bajor származású volt. Boldog Gizella királyné, a keresztény magyar királyság megalapítójának, Szt. István királynak a felesége, II. (Civakodó) Henrik bajor herceg leánya, és az utóbb német-római császárrá emelkedő II. (Szt.) Henrik húga volt. A bajor felfogás szerint Gizellának döntő szerepe volt abban, hogy Magyarország a keresztény hitre tért. A magyar felfogás ettől némileg eltér, amennyiben Gizella házasságát Géza fiával, István herceggel elsősorban nem a már részben keresztény magyarok megtérítése, hanem Magyarország nyugati politikai integrációja szempontjából tartja fontosnak. Gizella személye ugyanakkor a 10. századi hosszú német-magyar háborúskodásokat (átmenetileg) lezáró béke záloga lett. A bajor felfogásban itt felfedezhető némi ambivalencia, amennyiben egyszerre kellett azonosulniuk a bajorok és a magyarok katonai szövetségével a 10. század első felében, amely lényegében a bajor hercegség önállóságát támogatta a német központi hatalommal szemben, és a magyarokat Augsburgnál legyőző német birodalmi összefogással. A közös történelem közelebbi „végén" egy másik kiemelkedő bajor személyiséget, II. Miksa bajor herceg leányát és I. Ferenc József magyar király feleségét, Wittelsbach Erzsébet királynét találjuk. A gyakorta egyszerűen csak „Sissy"-nek becézett szép királyné akarva-akaratlan részese és egyben szimbóluma lett az osztrák-magyar kiegyezésnek. Erzsébet valóban szimpatizált a „romantikus, zabolátlan és szabadságszerető" magyarokkal, akik cserébe szívesen látták benne azt a személyt, aki a király szívét meglágyítva egyengette a megbékélés útját. Erzsébet szerepe az események valóságos alakításában valószínűleg csekély volt, ám a magyaroknak lelkileg sokkal könnyebb volt megszeretni Erzsébetet, mint a magyar szabadságharcot 1849-ben vérbe fojtó férjét. Erzsébet ráadásul szívesen vállalta ezt a kimondatlan közvetítést. Szerepét különösen felértékelte az a körülmény, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia fél évszázada utóbb a magyar történelem egyik legvirágzóbb korszakának bizonyult. Bármilyen fontos azonban számunkra Gizella és Erzsébet királyné, valószínűleg nem bennük kell látnunk az elsődleges okát annak, miszerint magas politikai szinten felmerült, hogy a közeledő magyar millennium fényét egy bajor-magyar kapcsolatokat bemutató kiállítással kellene emelni. Az okokat a 20. század közös viszontagságaiban kell keresni. Ez elsőre talán meglepően hangzik, hiszen Magyarország és Bajorország ekkor már régóta nem határos egymással, ráadásul az egységes Németország megszületése óta, legalábbis a külső szemlélő számára a bajor különállás jelentősége jócskán elhalványult. A század nagy részében Magyarországot sem tekinthetjük függetlennek, vagy szabadnak. Az I. világháborúban Magyarország és Bajorország szövetségesek voltak, és ha nem is egyenlőképpen, de osztoztak a háborús vereség következményeiben is. Az elkeseredettség és a nyomor talaján mindkét helyen forradalmi mozgalmak támadtak, baloldali diktatúra került hatalomra, amit jobboldali megtorlás követett. Mindkét országot keményen sújtotta a nagy gazdasági világválság, ami Németországban Hitler totális diktatúráját segítette hatalomra. Hitler nemcsak Bajorország maradék önállóságát számolta föl, de végül megszállta kényszerű és vonakodó szövetségesét, Magyarországot is. A magyarok Hitlertől már csak egy szovjet megszállás árán szabadulhattak. 1944-ben a németek, magyar kollaboránsok segítségével