Pintér János szerk.: Történeti Muzeológiai Szemle: A Magyar Múzeumi Történész Társulat Évkönyve 2. (Budapest, 2002)

V. Kárpát-medencei figyelő - Viga Gyula: A szlovák-magyar határ menti múzeumi együttműködésről

előadásokat, szakmai találkozókat, amelyek során a határ két oldalának szakemberei eszmét cserélhettek a múzeumok, ill. az egyes múzeumi szakmák kérdéseiről. Igen sok publikáció jelent meg a kétoldalú együttműködés keretében a térség együttélő népeinek történetéről, néprajzáról. 1974-ben Miskolcon tudományos ülést rendezett a Herman Ottó Múzeum - kelet-szlovákiai múzeumi szakemberek bevonásával - az interetnikus kapcsolatok kutatásának lehetőségeiről és feladatairól. 3-3 szlovák és magyar kutató számolt be vonatkozó eredményeiről. 1979-ben a Herman Ottó Múzeum megkezdte a kutatást egy magyarországi szlovák telepes falu, Répáshuta monográfiájának elkészítéséhez. A munkába 3 szlovákiai kutató is bekapcsolódott. A kötetek 1984-ben magyarul (Szabadfalvi József-Viga Gyula szerk.: Répáshuta. Egy szlovák falu a Bükkben. Miskolc) és szlovákul (Viga Gyula-Szabadfalvi József szerk.: Répáshuta. Národopis Slovákov v Madársku V. Budapest) is megjelentek. 1984-ben a Herman Ottó Múzeum tudományos konferenciát rendezett Miskolcon Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon címmel. A konferencián részt vettek a szomszédos szlovákiai múzeumok szakemberei is. A tanácskozás anyaga (szerk.: Kunt Ernő -Szabadfalvi József-Viga Gyula, Miskolc 1984) megjelent, hasonlóan napvilágot látott annak kiegészítő kötete is (Szabadfalvi József-Viga Gyula szerk.: Interetnikus kapcsolatok Északkelet-Magyarországon II. Miskolc, 1985). A miskolci múzeum, A miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei című, évente megjelenő periodikájában 1972-1991 között (10-27. kötet) Szlovákiai Téka címmel könyvszemlét jelentetett meg a (cseh)szlovákiai régészet, történettudomány és néprajz új kiadványairól. A kiadvány lapjain közel 200 könyvet szemléztek a szerzők a határon túli termésből. Ez a maga nemében páratlan vállalkozás volt a vidéki múzeumokban. 1992-ben - OTKA-támogatással - kezdődött meg a Bódva-völgy kutatása, beleértve a folyó szlovákiai és magyarországi szakaszának településeit is. A természettudományok, régészet, történettudomány és néprajz (múzeumi) művelőinek bevonásával zajló munkát a putnoki Gömöri Múzeum és a miskolci Herman Ottó Múzeum koordinálta. 1999-ben vaskos tanulmánykötetben jelentek meg a kutatás eddigi eredményei (Bodnár Mónika-Rémiás Tibor szerk.: Tanulmányok a Bódva-völgy múltjából. Putnok). 1991-től a Herman Ottó Múzeum néprajzos munkatársai a Szlovák Tudományos Akadémia Néprajzi Intézetének (Narodopisní USTAV SAV, Bratislava) meghívására kezdték kutatni a Bodrogköz szlovákiai oldalának falvait. Számos publikáció mellett, Viga Gyula 1996-ban önálló kötetben jelentette meg vonatkozó tanulmányait (Hármas határon. Tanulmányok a Bodrogköz változó népi kultúrájáról. Miskolc). 1994- ben jelentette meg a forrói Abaúji Múzeum Baráti Köre a Történelmi Közlemények Abaúj-Torna vármegye és Kassa múltjából című, magyar és szlovák nyelvű periodikájának első kötetét. (Válogatás a periodika 1910-1918. évfolyamaiból. Szerk: Rémiás Tibor) 1997ben látott napvilágot a kiadvány új folyamának 1. száma (szerk.: Rémiás Tibor-Szalipszki Péter), ami ugyancsak bilingvis, s a kassai levéltár és múzeum munkatársaival való együttműködés révén valósult meg. Az Abaúji Múzeum és a Kelet-Szlovákiai Múzeum ebben az esetben a kiadvány szlovákiai terjesztésére kötött megállapodást. 1995- ben - Sárospatak és Királyhelmec központtal - megalakult a Bodrogközi Művelődési Egyesület, ami a határ két oldalán fogja össze a trianoni határ által kettéválasztott történeti táj múltjának kutatását és múzeumügyét. Az Egyesület konferenciákkal (1998, 1999), a népi műemlékállomány felmérésével, kiadványokkal segíti a táj kutatását. Égisze alatt szerveződött - hazai és szlovákiai muzeológusok bevonásával - Kisgéres (Maly Hores) szlovákiai magyarlakta település történeti néprajzi monográfiája, amit ez év őszén jelentet meg a Lilium Aurum Kiadó (Dunaszerdahely (Dunajská Streda) - szerk: Viga Gyula). A határ két oldalán levő múzeumokra épülő összefogás előre mutató példája a határ menti összeműködésnek.