Kurázsi Napló, 1994 (1. évfolyam, 3-17. szám)
1994-09-06 / 3. szám
KURÁZSI NAPLÓ 3 Sorozatunk: vitára szánva | A közelgő önkormányzati választásokra... III. A polgármester és az ő testületé... ...Nehéz polgármesternek lenni, egészen pontosan fogalmazva: ebben az elmúlt négy évben nehéz volt polgármesternek lenni. Ha a következő ciklus összes fenyegető gondját számításba veszem, akkor is nyugodtan kimondhatom: már csak könyebb lehet. A polgármestert a testület választotta szavazattöbbséggel. Ez a körülmény egy meglehetősen szűk ketrecbe zárja őt, mert ha bevallja, ha nem, hálával és viszontszolgáltatási kötelezettség terheli a testület egy részének irányában. Nem véletlen, hogy a m módosított önkormányzati törvény tervezete a lakosságra bízza a polgármester megválasztását. A testület a tevékenységét egy forrongó, szüntelelenül változó, átalakuló politikai légkörben, egy rendszerváltást vajúdó ország ellentmondásos körülményei között kezdte meg. Új feladatok, új, ismeretlen megoldási módszerek, hiányos, kiforratlan kormányzati koncepciók, nem kevés rosszul sikerült, nehezen végrehajtható, vagy végrehajthatatlan törvény és rendelet: ebben a helyzetben a legegyszerűbb szakmai döntés is politikai színezetet nyer, ha a testület nem képes objektiven körüljárni egy témát, mert félszemmel egyre a másik csapatra sandít: jaj, Istenem, csak nehogy azonos legyen a véleményünk véletlenül. A rideg szakszerűséget, ahol egy jól előkészített anyag feletti döntéshozatal mindössze tíz percet igényelne, újra és újra felváltja az ideológiai vita, a személyeskedő acsarkodás, a sok, fontoskodva előadott sületlenség. Ez a hat-nyolc óráig tartó ülések korszaka, ami sajnálatos módon, még most is tart. Ahogy telt-múlt az idő, sajátos változások jelentkeztek mind a testületen, mind a polgármesteren. A képviselők egyenként kezdték belátni, hogy a hatalomgyakorlás távolról sem olyan mámorító, mint ahogy az az első, diadalittas napokban látszott. Gon-ooooooooooooooooo A földvári zsidóság utolsó emlékei Tiszaföldvár össznépességének valaha jelentős hányadát alkották a zsidók, akiknek külön imaházuk és külön, elkerített temetőrészük is volt. A fél évszázaddal ezelőtti náci genocídium a földvári izraelitákat sem kímélte. Az egykori zsidó közösség utolsó emlékei a régi temetőben vannak: néhány vörösmárvány, héber és latin feliratú sírkő, földbe süppedve, gazzal benőve. Valami csoda folytán megmaradt ez a néhány kő, nem zúzták össze a terepet "rendező" gépek, s nem is vitték el illetéktelenek. Mi lesz a sorsuk? Jó lenne hinni, hogy épp úgy, mint a reformátusok régi sírjait, ezeket is gondjaiba veszi valaki... dolatokat, fantáziát, ötleteket igényel és a megvalósítás nagyon sok fárasztó, időrabló, alapos munkát. A kezdő csapat felállása is változott. Néhány emlékezetesen botrányos önkormányzati ülés, pl. a két általános iskolai igazgató kinevezésének émelyítő, morálisan és szakmailag alulmúlhatatlan légköre megindította a testület bomlását. A jobboldali "kemény mag" kisebbségbe szorult, leváltak a társutasok, egyre többször előfordult, hogy már nemcsak "távolmaradtak igazoltan", vagy tartózkodtak, hanem ellene is szavaztak saját táboruknak. Mindezekkel párhuzamosan a polgármester is jelentős változáson ment át. Ekkorra már nyilván egyenként is megismerte a testületét és belátta, hogy nem egyszer éppen azok dolgoznak hasznosabban, akik az ő megválasztását annak idején ellenezték. Gyanakvásából és szigorú zárkózottságából fokozatosan kinyílt, befogadókészsége növekedett és jónéhány alkalommal a saját tábora ellen harcolva ért el jelentős eredményt. A várossá nyilvánítás kiharcolása személyes érdeme is, valódi történelmi fordulat a település életében, még akkor is, ha tudjuk: a várossá válás valódi problémáin a jövendő polgármesterek egész sora fog töprengeni. Mind az önkormányzat, mind a polgármester négyéves fejlődéstörténete hordoz figyelemreméltó tanulságot: egy ilyen nagyságrendű település viszonylag kislétszámú, sőt, a jövőben még kisebb létszámú vezetése sem engedheti meg azt a luxust, hogy a politikai megfontolások alapján álljon össze. Amennyiben az új önkormányzati törvény is részben listás választást ír elő, a pártoknak nagy önfegyelemmel és a közösség iránti felelősséggel kell a listájukra felvenni párton kívüli szakembereket... / Következik a befejező rész: Még egyszer a múltról és a jövőről... / Dr. Király Ferenc OOOOOOOOOOOOOOOOO
