Kurázsi Napló, 1994 (1. évfolyam, 3-17. szám)

1994-12-06 / 15. szám

6 KURÁZSI NAPLÓ Utoljára több mint harminc éve éltem meg katasztrófariadót, akkor Is vasúti szerencsétlenség miatt. December másodlkán negyed hatkor riasztották az orvosokat: segíteni kell, rohanjatok a szajoli vasútállomáshoz. Az utakon mindenütt vörös és kék villogás, szirénák. Nyaktörő gyorsasággal rohan 40-50 km-es körzetből a segítség. A kép ami fogadott bennünket, mlnen képzeletet felülmúlt. Szolnokon láttam ilyet a negyvenes Júniusi bombázáskor. Egymásba csavarodott, egymás hátára.torlódott vagonok egy hatalmas épület romjai alatt. Letépett vasúti kocsikerék, az oldalukra zuhant kocsi belsejében összecsavarodott ülések, polcok és elválasztó falak között minden csupa vér, összenyomott, fejnélküll, lábnélküli halottak, segítségért kiabáló sebesültek. S akkor elkezdődött valami csoda, amit sohasem fogok elfelejteni: nem hangzott el egyetlen hisztérikus kiabálás, hangos vezényszó, ordító parancs. A törékeny mentőföorvos asszony szinte csak karmozdulatokkal Irányítja a szükségsegélyhely berendezését. Tűzoltók, mentősök, orvosok másznak be a kitört ablakokon és vágnak utat a romok között. Szikráznak a motoros lemezvágók, szuszognak a nagy, hidraulikus emelő fogók. Egymás kezébe adják a szerszámokat, fecskendőket, Infúziós palackokat, mintha évek óta együtt dolgoztak volna. Kibontják a szörnyűségesen összeroncsolt holttesteket és boldogan adják kézről kézre a túlélőket. Az utolsó sebesült kibontása másfél óráig tartott. A fiatal kislány lábalt a felborult kocsi oldala tartotta fogva, a hasán feküdt és kétségbeesve sírt segítségért. Fiatal mentőstiszt préselte be magát melléje, lehetetlen helyzetben vénát keresett és bekötötte az életmentő infúziót. Mellette maradt és csltító szavakkal tartotta benne a lelket, amíg körbavágták felette a vagon falát és kiszabadult. Aztán kimászik a törött ablakon a szakadt ruhás, kormos arcú, véres kezű tűzoltó, mentős, orvos. Neki támaszkodnak a falnak. Nézik a fekete fóliával letakart halottakat. A kislányt most tolják ki a rohamkocsihoz. Él. Ezek a tűzoltók, akiknek híresen rossz fizetésük van. Ezek akiknek nincs kérdésük, amikor ki kell menteni a kislányt a rádőlt vasutlkocsl alól, hogy életben maradjon.- Gyertek, gyerekek, főztek teát - mondja valaki- Hát akkor menjünk! K. 0 Jp Г MIÉRT? MIÉRT? MIÉRT? pöLövÄßi játékok... Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy jószívű vállalkozó, akinek ment, mendegélt a vál­lalkozása, s hogy, hogyan nem, az Jutott az eszébe, hogy volna Itt egy pár százezernyi értékű könyv, gyerekjáték, meg kéne ajándékozni ezekkel a föld­vári óvodákat, így szent karácsony táján. Ment is ovikba, mondá Is az óvónéniknek, hogy ml járatban volna. Lett, hát már hogyne lett volna, nagy öröm az óvodákban. Mentek Is elújságolnl a nagy ajándékozási szándékot a városháza épületében Is. Ahol aztán azt mondták nekik, .hogy nem fogadhatják el az ajándékot, csak úgy, utcán át. Rendje van annak is. No, ezt a szörnyű bürok­ráciát nem is bírta az egyik óvónő szíve. Elmondta hát az egyik választási nagy­gyűlésen az egyik pol­gármesterjelöltnek, ott a nagygyűlésen, hadd szakadna meg mindenkinek a szíve. Kinek megszakadt, kinek nem. Tény, hogy másnap az­tán kiderült, hogy szó sincs arról, hogy a városházán ne szeretnék az óvodásgyere­keket. Éppen csak az ajándékozás szabályossága, Jogszerűsége nem egészen pontosan tisztázott Imltt­­amott. Szóval a városházán azért mondtak "nem"-et az ügyletre, mert az óvó néni­ket szeretnék megkímélni esetleges kellemetlenségek­től. Ennyi. Kérdés csupán annyi, hogy ez az egész miért tar­tozik - túlfűtött szenvedé­lyességgel előadva - egy párt által rendezett választási nagygyűlés közönségére? KARÁCSONYI BÁL December 25-én. Karácsony első napján, 20 órától a tíszaföldvárt vendégházban : /Maion ót 2. sz./ KARÁCSONYI VÁROSI BÁL lesz, amelynek bevétele egy részét a tiszaföldvárt strand fejlesztésére ajánlják fel a rendezők és a zenekar tagjai. A zenekar: a városi nosztagla együttes. Tagja): Szálát József, Lukács Andrea, Tóth Gyula, Veres István, Szlcsek Ad ám. Szekeres János. Vtktor János. Műsorvezető: Kécskel Gyula /dtszkö/ Belépődíj: asztalfoglalással, tombolajeggyel a Jődíjra, (x)hárkószön tőhöz tokaji bor - 400 Ft. Jegyek elővételben: a vendégház portáján, lapunk szerkesztőségében, illetve a zenekar tagjainál, december 12-t«. A hétköznapok hősei Szemtanú a száj öli katasztrófáról

Next

/
Thumbnails
Contents