Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

Dereköyü temetője (Kemer, 2004) szüksége lesz rá a túlvilágon. Sivasvidékén, Kevenli faluban a halottal temetik a pányvakötelet és a dohányos dózniját, s télen a paplanját is. Urfáh&n a nők gyűrűjét, fülbevalóját és a menyasszonykorában viselt holmiját teszik a sírba. Ugyancsak Sivas környékén pl. Yalören faluban az ujján hagyják a gyűrűjét; Subasi faluban {(^ankiri) pénzt is dobnak a sírba, s ha korábban már mást is temettek arra a sírhelyre, többet tesznek, hogy osztozkodni tudjanak a másvilágon. Az Anamashoz tartozó Qanklar faluban a halott szájába tesznek pénzt. Bergama falvaiban pedig a halott összes holmiját (kedves használati tárgyait) vele temetik.

190 Datfabun ajándékot készítenek számára. Két karóra különféle színes rongyokat kötnek, majd a karókat beszúrják a sír fejtől és lábtól eső végéhez. így biztosítják a holtat arról, hogy megőrzik a földi világon hagyott dolgait.

191 (Valójában a zászlós sírjelölésről van szó. A sírjeleket tárgyaló fejezetben kitérek rá.) A karatepeliek, amikor lepelbe teszik a holttestet haragac {kardal - Brassica nigra - fekete mustár) szárának egy darabkáját és egy levelét a halott kezébe teszik, mondván: „fogd ezt a levelet és vidd el apámnak ajándékba".

192 A tahtadzsik körében szokás, hogy a sírra tűzött zászló alá cukrot tesznek, amelyből a halott legközelebbi rokona (esetleg gyermeke) minden nap elfogyaszt egyet. Ugyancsak ők a halott feje felől korsót és poharat hagynak a temetés után valamint a sírlátogatások alkalmával tüzet gyújtanak és kávét főznek. A temetői tűzgyújtás a temetés utáni harmadik, hetedik és negyvenedik napon a halottnak a rossz szellemek és a vadállatok Gránátalma díszítésű női sírkő a 17. századból (Isztambul) 190 Őrnek, S.V. 1971.72. 191 Őrnek, S.V. 1971.73. 192 Őrnek, S.V. 1971.73. vö. Karamagarali, B.1992.25. 88