Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

porsót, a sírhoz közeledvén azonban csupán négyen tartják. A halott utolsó útján és a halottbúcsúztató szertartáson a gyermekeken kívül bárki részt vehet - bár kis falvakban csupán férfiak kísérik a holtat. A koporsóra csupán addig van szükség, amíg elviszik benne a holttestet a sírig. Karahanban nem koporsóban, hanem két rúd közé feszített nemezen viszik a holttestet. Az iszlám szabályai szerint való temetési szokás a koporsó nél- Mágikus kör a sír körül kuli, pusztán lepelben történő temetés. (Dereköyü, 2004) Azonban ahol laza szerkezetű a talaj, vagy magasan áll a talajvíz, ott a koporsós temetkezés vált szokássá olyannnyira, hogy kőből, vasból való koporsót is használnak. A vallás toleráns e tekintetben, a szokás változása ill. különbözősége tehát az ökológiai tényezőknek tudható be. A koporsós temetést Kayseri, Erzurum, Qorum vidékén azzal indokolják, hogy a süllyedő föld így nem nyomja a halottat.

187 Ahol nem koporsóval teszik le a holttestet, deszkát vagy betonlapot helyeznek fölé, hogy a föld közvetlenül ne érintse a testet. A koporsó nélküli temetést Kir§ehirben a keresztény vallás hatásának tartják.

188 A holttestet úgy teszik a földbe, hogy a jobb oldala a kible (Mekka iránya) felől legyen.

189 A jelenlévők egy-egy marék földet dobnak a sírba. Az elhantolás után az imám a halott feje felett imádkozik, a gyászolók körbeülik a sírt és imádkoznak. Általában halmot nem emelnek a tetem fölé, csak körberakják kövekkel a sírt, s a fejéhez, lábához egy-egy nagyobb követ tesznek. (A sírjelölés részleteire a temető és a társadalom viszonyát elemző fejezetben térek ki.) Sírmellékletek, a halottetetés szokása Törökországnak számos helyén az a szokás, hogy az örökkévalóságra felkészülve a halottal együtt temetik azokat a tárgyakat, amelyeket életében szeretett, vagy amelyekről úgy gondolják, hogy 187 Őrnek, S.V. 1971.57-58. 188 Őrnek, S.V. 1971.72-73. 189 A dzsámikban a mihráb, az imafülke jelzi a kible irányát. Mohamed először Jeruzsálemet majd Mekkát jelölte kiblaként. 87