Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

a mellére kerül a dir, a melltől derékig érő szélesebb a többinél, ennek neve hirka, a. fejtől a lábáig fedő lepel ugyanaz, mint a férfiaké: izdr. A férfiakéhoz hasonlóan az asszonyok halotti leplét is illatosítják. Először a mellét csavarják lepelbe, erre terítik a kibontott haját, s csak ezt követően kerül a fejre, derékra majd a test többi részére való vászon. Ha van, a lepelbe tekert holttest alá kilim szőnyeget, fölé imaszőnyeget (seccade) terítenek, így teszik koporsóba és viszik a halottbúcsúztató szertartás (cenaze alayi) színhelyére. A tahtadzsik

l7H a lepel fölé a ruhát is adnak és derekára széles textilövet tekernek. A Beltir törzs tagjai (alaviták) a rituális mosdatás után ruhába öltöztetik a halottat. Kale köyü faluban a türkmének szőnyegbe csavarják a holttestet, mintegy ágyat készítenek számára a sírban, mielőtt leteszik.'

7927 Az idős kor közeledtével sokan előre megvásárolják a halálra való holmikat, hogy a hozzátartozók terheit enyhítsék valamelyest. Évente vesznek egy-két darabot és azt a többi ruhától külön tartják a ház valamely zugában. Szokás az idősek látogatásakor pénzt adni a majdani kiadásokra. A közösség így segíti a nehéz körülmények között élőket, ezzel megnyugtatják saját lelkiismeretüket és az öregeket is kímélik a felesleges aggódástól. Ha az elhunyt végképp magáramaradott, nincs közvetlen hozzátartozója, vagy nagyon szegény, a takarójában és az ágyban használt lepedőjében temetik el. Búcsúztató szertartás (Cenaze alayi) A végtisztesség megadásának az iszlám által előírt feltétele, hogy csak azok részesülhetnek az egyház által celebrált temetésben, azok felett mondható imádság, akik muzulmánok, akik átestek a rituális mosdatás ceremóniáján, — amely az abszolút tisztaságot biztosítja — és akiknek ép a testük, de legalább a fejnek és a test felének a lepelben kell lennie. Az utóbbi rendkívül fontos kritérium. Ez ad magyarázatot arra, hogy háború idején miért csonkították meg (és csonkítják ma is) a holttesteket, miért veszik fejüket.

180 A tisztességes eltemetést, a túlvilági nyugalmat is megtagadják az ellenségtől. 178 A Taurusz hegység vonulata mentén élő etnikai csoport. Később részletesen ismertetem. 179 Karamagarali, B. 1992.13,25. 180 A 20. század végi Balkán háborúról szóló híradásokban gyakran olvashattunk levágott fejű tetemekről. A keresztény Európa értetlenül szemlélte a dolgot. A szokás, az utolsó imádság megtagadását célzó vallási tiltásban gyökerezik. 84