Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

vatalosan is kezdetét veszi a mátkaság. Szokás ilyenkor, hogy a rokonok gazdag ajándékkal, leginkább arannyal kedveskedjenek a menyasszonynak. A lány apja karkötőt ad, nagybátyja, sógorai egy-egy arannyal lepik meg. Az asszonyok kendőt terítenek a menyasszony fejére. A leendő anyós pénzt tűz a ruhájára. Tulajdonképpen a drága ékszerek, pénz, kendő a gazdagság jelképe, s egyben ez is a hozomány része. Nem jellemző, hogy a jegyességet felbontják. Ha még is előfordul, az a férfi számára nem jelent semmit, de a lány nem talál könnyen másik párt magának. A jegyespár szülei igyekeznek jó kapcsolatot tartani, családi ünnepségekre hívják egymást, igyekeznek közelebbről megismerni a másik felet. Egyre nagyobb értékű ajándékokkal pecsételik meg a barátságot. Ezen felül a kendőpénz {kahm) egy részét is törlesztik a lány családjának. Ha azonban a jegyesség felbomlik, a költségeket nem kell feltétlenül megtéríteni. Ezt minden esetben a faluközösség íratlan szabályai szerint rendezik. Az elvárás a népi jogszokás szerint azonban az, hogy a „bűnös", a jegyesség felbontását akaró fél megfizeti az addig beinvesztált költségeket. A vitás ügyeket mindig a helyi jogszokás szerint rendezik el.

131 Yesilyamaf faluban eljegyzési ajándékként pénzt, három db. nazarbondzsukot, aranyakat adnak és gyűrűt húznak a fiatalok ujjára. Itt szokás, hogy a legény egy zsák cukrot küld a lány házához. Az eljegyzésre felkért hívogatót fogadnak, aki körbejárja a rokonokat, ismerősöket és tudatja az esemény helyét, idejét. Ocak faluban az eljegyzési ajándék gyűrű és karkötő. A vőlegényt a kirve (a keresztény kultúrkörben a keresztapának felel meg), kíséri a menyasszony házához. Aksögüt faluban az eljegyzési ünnepségre az egész falu hivatalos. Qit faluban nem különböznek a szokások a többi félnomád faluétól, eljegyzési ajándékul arany ékszert adnak a menyasszonynak. Ergü faluban az eljegyzésre kiválasztott nap a szerda vagy a szombat. A nazargyöngy mellé vörös szalagot is ajándékoznak. (A szerda, a néphitbéli szerda-asszony oltalma alá tartozó szerencsés nap, a nazar gyöngy távol tartja az ártó szemeket, gonosz gondolatokat, a vörös szín pedig ugyancsak óvó, termékenységvarázsló szín, maga az élet szimbóluma. A szokásban az anatóliai néphit szép archaikus adatai maradtak ránk.) Esence faluban azt tartják, hogy az eljegyzési serbet szerencsét hoz, Qit faluban a legény három131 Gazi, Arslan B.T. 63. Halk B. Ankara Üniversitesi 1993.68. 58