Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

a nyugati kultúra egyidejűleg való hatását. A 20. század Törökország évszázada volt. Kevés országról mondható el a térségben, hogy olyan léptékű változáson ment volna át, mint Törökország a kemáli reformokat követően. Miközben ízig-vérig iszlám ország közép-ázsiai törökségi (nomád) kulturális gyökerekkel, az igazodás etalonja az európai kultúra. Most amikor Törökország Európai Uniós csatlakozásának lehetősége oly közel került, nyugodtan kijelenthetjük, hogy az elmúlt évszázad ennek jegyében zajlott... Kétségtelen azonban, hogy kétféle Törökország létezik: a keleti és a nyugati mintájú, de az utóbbin átszüremlik az örökség, ettől kap olyan különös varázst. A szokáscselekvéseket, főleg pedig azokat, amelyek a néphiedelemre épülnek, elsősorban a falvakban találják a néprajzkutatók. Az építész álma... a Szelimije dzsámi, Mimar Szinan müve Néhány líráért megméretik magukat a járók Termékenység Meddőség A terméketlen asszony {kisír kadiri) rendszerint valami gyümölcsöt, gyógynövényt köt a méhe fölé, és remélve, hogy ez is használ, várja a hatást. Egyre többen fordulnak tanácsért vagy gyógykezelésért a bábához vagy a doktorhoz. A bűbájosság egyik gyakori esete, amikor a gyermeket akaró Nomádok (2004) 16