Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

hez), a zerküláh, a posztóból készült kúpos alakú fejfedő aranyozott fonallal kivarrt fajtáját a magasabb rangú janicsárok és szolákok (balkezes íjászok) viselték. A közjanicsárok fejfedőjétől az különböztette meg, hogy hiányzott róla a hátrafelé lelógó rész, ajatirma."

252 A viselet, de különösen a fejfedő nemcsak a katonaság rangját jelezte, hanem a polgári lakosság foglalkozását is, olykor származására utalt. A süveg (serpus) köré csavart szarik másként állt az írnok fején, másként viselte az ötvös és egyéb céhbe tartozó. Evlija Cselebi a 17. században Isztambulban a szultán előtti felvonulás alkalmával ötvenhét céhet ír le, közöttük a szemétkotrókat is, akiknek „vörös kaftánjuk volt és a Tekkevagy a Hamid részhercegségben viselt süveget hordtak.

233 A turbánviselet általános lehetett a birodalmon belül, átvették a vallási kisebbségekhez tartozók is, erre utal a Lamberg József és Jurisics Miklós vezette 1530. évi Konstantinápolyi követjárás feljegyzése: „A kőhídtól és Drinápolytól egészen Konstantinápolyig, sőt még azon túl is (...) mindmáig sok görög él, valamennyi városban, mezővárosban és falvakban. Keresztény hitűek, szigorúan megtartják ünnepeiket, templomaik, papjaik, szabályaik és szertartásaik vannak. Török fejfedőt, turbánt viseltek, de csakis kéket és nem borotválják a fejüket, hogy meg lehessen különböztetni őket az igazi törököktől."

234 A 18-19. századi temetők sírjelei a korábbiakkal összehasonlíthatatlanul változatosabb képet mutatnak. Amíg a 15-17. században rendszerint a már említett vezető rétegnek, a magas hivatalt betöltőknek állítottak maradandó sírjelet, a 18-19. században már a kézműveseknek, cirkuszi akrobatáknak is. A fejfedők olyan arzenálja tárul elénk a történelmi temetőkben, hogy a típusok elkülönítése nem kis feladat elé állítja a kutatót.

235 A próbálkozások közül kiemelkedő Von Hans-Peter Lagueur munkája, aki mintegy 500 sírra kiterjedő vizsgálata alapján állított fel tipológiát. Lagueur isztambuli és edirnei temetőket vizsgál 1737. 05.1-től 1834. 05.10. időintervallum232 Kuripesics Benedek beszámolóját közreadja Tardy L. 1977.158. 233 Evlija Cselebi 17 századi világutazó 10 kötetben jegyezte le az utazásai során látottakat. Műve teljes kiaásban máig nem jelent meg. A 8. kötet a magyarországi utazásról szóló és az 1. kötet kivonata magyarul is olvasható. Germanus Gy.1984.18. 234 Tardy L. 1977.155. 235 Krüger, Eberhard Einige afganische Turbanformen. In: Waffen und Kostümkunde, Jahrgang,1969.42-48. 110