Bartha Júlia: Lâle. Hagyományok a mai török társadalomban, az emberélet fordulóinak népszokásai – Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 61. (2005)

Sírkert a város ölelésében (Alanya, 2003) ben a vallás elterjesztéséért, később a hitetlenekkel szembeni megvédéséért küzdött. Uralkodója az iszlám fejének számított, hadserege az iszlám hadserege, törvényei a vallás törvényei. A szultánok kötelessége volt ezt szem előtt tartani, ha eltért volna ettől az iránytól, a tudósok és papok óriás hierarchiája, a „szent törvény őrei" figyelmeztették, hiszen a vallási dogmák, a rituális és istentiszteleti szabályok valamint a polgári és büntetőjog egyetlen gyökérből szökkent szárba. Ismerete az ulemák a vallástudományok szakértőinek kiváltsága volt.

229 A muszlim igazságszolgáltatás szerint az állam nem törvényhozói hatalom, a törvényt Allah alkotja és kinyilatkoztatás útján tudatja, így a „szent törvény" a Próféta hagyományaira alapul.

230 A végrehajtást azonban nem betű szerint kell érteni, a háttérben a helyi közösségek hagyományain alapuló szokásjog játszott szerepet az igazságszolgáltatásban. A minden ízében iszlám alapon nyugvó társadalom rangjelző szimbóluma sem lehet más, mint az egyházi kötődésű réteg viselete. A társadalmi hierarchiát, amit a temetők rendje is elénk vetít, ők határozták meg az alábbiak szerint. I. Murád (1360-1389) létesítette a katonai főbíró

23I

címet, amit a tartományok vallási vezetőjének adományozott. Ez időtől kezdve bontakozott ki az államvezetés, igazságszolgáltatás és vallási hierarchiának az a rendszere, amelyhez fogható nem volt az iszSírkert Isztambulban (1989) Szpáhi sírköve (Alanya, 2003) 229 Lewis, B.1981.163-172. 230 Glasenapp, H. 1984. 231 Lewis, B. 1981.165. 108