Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

folyóírással a tulajdonos nevét karcolta bele: Fekete Bálás. A név két oldalán karcolt, szélein vonalakkal ellátott, kockázott szerkesztetlen kör. A felirat alatt vízszintes karcolt leveles ágsor. A kancsó megmintázásában, félig fedett tetejével, az erre karcolt, kiemelt évszámmal első, feltételezett mesterének, ifjú Nagy Mihálynak 1845-ös és 1846-os boroskancsóit idézi.

12 A kancsó készítése környékén, 1855 őszén mestert kellett cserélnie. Ifjú Nagy Mihály pár napos beteség után, szeptemberben tífuszban elhunyt.

13 A stílusjegyek arra utalnak, hogy új mestere legnagyobb valószínűséggel ifjú Nagy Mihály valamelyik unokatestvére, Katona Sándor vagy Katona Mihály volt. 1856-ban már egyházi megrendelés teljesítésére is alkalmasnak találták, mely egy zöldmázas boroskancsó volt. A kancsó zömök testű, félig fedett tetejű. Két oldalán rátétes minta, mely középtengelyből kinövő, végén stilizált szőlőszemekkel, kacsokkal és egy-egy szőlőlevéllel utal a szőlőfűrtre. A rátétes minták között elmosódó barna folyóírás: „ Tisza Halászi Eklézsija számára készitetet Tisza Füreden Kész nyúzó Gáspár 1856dik évb. " Tiszahalász a Tisza bal partján fekvő református vallású kis falu volt, a tiszaörvényi réven megközelítve pár kilométerre esett csak Tiszafüredtől. Míg a falut az árvízveszély miatt át nem telepítették, közelsége miatt ezt az utat kedvelték a halásziak, bár az 1834-ben átadott fahídon - igaz, nagyobb kerülővel - is megközelíthették Tiszafüredet. Az is igen figyelemre méltó, hogy a közösség másik úrasztali edénye is tiszafüredi fazekasmunka, egy késő-reformkori miskakancsó.

15 1857-ben már egy igényes miskakancsó készítésére is vállalkozott.

16 Ennek a darabnak segítségével lehetett nagyobb biztosággal azonosítani az újabb műhelyt, Katona Sándorét (1816-1879), ahova korábbi mestere hirtelen halála után átkerült. Katona Sándor 1856-ban sógorának, a Kunmadarason lakó Nagy Istvánnak olyan szignált miskakancsót készített, melynek egyes díszítményei a Nyúzó-darabon is előfordulnak.

17 Katona Sándor ekkor már idősebb, befutott fazekasnak számított. 1816-ban született Katona Nagy Sándor és nemes Gertsényi Mária házasságából.

18 Az 1856-os miskakancsó eddigi ismereteink szerint az egyetlen szignált készítménye. Kiművelt, jellegzetes kézírása és motívumai alapján a Néprajzi Múzeum 1870-es datálású miskakancsóját is teljes biztonsággal az ő személyéhez köthetjük.

19 Az ő fia volt a huszármotívumairól ismert Katona Lajos (1851-1910), illetve az eddig kevésbé ismert Katona Ignác (1856-1917).

20 A Katona Sándor-féle miskakancsó rététes diszítményekben gazdag. Barnával szegett vörös csákóján zöld közepű rátétes gomb. Kackiás bajsza mellett rátétes barna pajesz. Hasa középtengelyén hét nagyobb barna közepű vörös szélű plasztikus gomb, melyeket vörös pettyek választanak el. Két oldalán 11-11 kisebb, barna szegélyű, zöld közepű gombsor. Ezt mindkét oldalon karcolt, vörössel kitöltött levelek övezik, csúcsukon tulipánnal. A leveles ágsor alja karcolt rozmaringágban végződik . Zölddel színezett gomboláspántjai már az új megoldást követik, nem mandulalakúak, szélükön plasztikus vörös közepű barna gombokkal. Füle két oldalt barnával szegett, közepén széles vörös csíkkal. A fül két oldalán a későbbi Nyúzó-munkákon is fellelhető jellegzetes vörös 12 NM 51.31.378., NM 51.31.377. 13 НА IV/44 p. 14 Sárospataki Református Egyházi Múzeum (ezután: SREM) .; első publikálója Takács Béla volt (Herman Ottó Múzeum Közleményei 25. 1988. 155 p. 6. kép.) 15 SREM G. 1966.2.; A kancsó formai jegyei s díszítménye egyaránt a Katona Nagy-család Sándor-ágához (1793-1940), az egy-kígyós miskakancsók típusához köthető. 16 Ruszinko-gyüjtemény (Budapest) 17 Lazetzky-gyüjtemény (Budapest) 18 SZAIII/54p. 19 NM 141487 20 Katona Ignác nőtlen, önálló fazekasműhellyel nem rendelkező, mindvégig segédként dolgozó fazekas volt. A szakmát apja és bátyja mellett sajátíthatta el, egy ideig ott is dolgozhatott. Egy 1887-es szignált bödöne alapján Juhász Józsefnél volt legény. Adatközlői visszaemlékezések szerint Katona Miklósnál és az ifjabb Nyúzó Gáspárnál is alkalmazott volt. 97