Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

A legkorábbi, készítő műhelyét feltüntető miskakancsó A feliratos tárgyak jelentősége a fazekas központok kutatásában A miskakancsók egyes alföldi fazekasműhelyek speciális készítményeként a XIX. század elején jelentek meg az emlékanyagban. Legkorábbi darabjuk 1824-ben készült, a vásárhelyi múzeumban őrzik." Az egy szín zöld, rátétes mentezsinórzattal és karcolt, cserépbe ültetett rozmaringággal díszített darab nagy valószínűséggel vásárhelyi készítmény. Magán viseli a későbbi miskakancsók szinte minden jellegzetességét: a csákós emberfejet, a has két oldalán a függőleges rátétes mentezsinórzatot, a fülön pedig a rátétes hullámvonalat, mely később egyes darabokon kígyóvá alakul. Ezt követően hiteles, Hódmezővásárhelyen készült miskakancsóval gyűjteményeinkben nem találkozunk (1. kép). 1828-ban a mezőcsáti anyagban tűnik fel a figurális kancsó, itt már fehér alapon, de a vásárhelyi előzmény minden jellegzetes elemét magán viselve (2. kép)? Ugyanitt egy 1833-as darab már a készítés helyét is feltünteti: Csátth

4 Mezőcsáton a XIX. század első felében több mint húsz miskakancsó maradt fenn, ezek stílusuk alapján különböző műhelyek munkái. Csaton 1844-től jelölik időnként a készítő műhelyet, illetve magát a készítőt, bár stílusjegyek alapján már egy 1835-ös kancsót is konkrét fazekashoz tudunk kötni.

5 Az első műhelyet feltüntető csati miska jeles alkotás, hiszen a felirat arról tájékoztat: „ an nó 1844 dik évbenn készült Ralytzi Mihálj műheljében "

6 A készítő azonban nem Rajczy Mihály, hanem a műhelyében időlegesen dolgozó tiszafüredi fazekas, ifjú Nagy Mihály, melyre apróbb stílusbeli különbözőségek, továbbá íráskaraktere és helyesírási jellegzetességei utalnak.

7 1833-tól Tiszafüred készítményei között is megjelenik a miskakancsó. Ezen az első darabon már az edény középtengelyén tekereg a kígyó, mely később a legtipikusabb miskakancsó megjelenítési mód.

8 Ebből a korai tiszafüredi típusból négy darab maradt fenn

9 A négy miska közös 1 A tanulmány OTKA-támogatással készült. 2 TJM 52.137.1. 3 NM 51.31.382. 4 NM 51.31.383. 5 NM 55.47.1. 6 NM 131242. 88 1. kép. Vásárhelyi miska 1824-ből (Tornyai Múzeum)