Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

készült, amely a mesterséget tanulók szakmai hozzáértését volt hívatva elbírálni. Bemutatásra, vizsgára készült ez a munka, melyen a fíatal tanonc ügyes megérzéssel helyezte el a jellegzetes füredi díszítményeket, az ágon álló madarat és a rozettát. A figurális megoldás mellett a rozettával is utalt arra, hogy az átlagostól eltérőt szándékozik alkotni, mivel a körzővel szerkesztett rozetta bo­nyolultabb, de az emlékanyagban elő nem forduló variánsát követte. A szerkesztett rozetta ugyan a füredi fazekasság egyik jellegzetes motívuma volt, mégis vi­szonylag kevés fazekas díszítette edényeit ezzel a munkaigényes ornamentikával. Eddigi ismerete­im szerint csak hét-nyolc fazekas munkáin fordul elő. 21 Legjelesebb mesterei: ifjú Nagy Mihály (1821-1855), Bodó Mihály (1840-1896) és fia Zsigmond (1867-1919), illetve a műhelymodellt készítő tanonc apja, Katona Miklós (1854-1911). A szerkesztett rozettával díszítők a Bodó-család mintakincsét használták; ifjú Nagy Mihály, mint korai előkép, nem talált követőre. A műhelymodellre karcolt madárról (3. kép) is azt állapíthatjuk meg, hogy megmintázásában a Bodó-fazekasok madárábrázolásával rokonítható. A Katona Nagy fazekasok viszonylag ritkán díszítették szignált munkáikat madárral. Hogy a fiatal Katona Zsigmond által alkalmazott forma a családon belül is ismert volt, arra Katona Nagy Bálint 1885-ös datálású butellája is bizonyíték. 22 A Bodó-minta követése azonban itt is észrevehető. Ez az 1856-1899 kőzött élt mester házas­ságkötésekor Bodó Mihály házában lakott, melyből arra következtethetünk, hogy ekkor segédként is itt dolgozhatott. 23 Katona Miklósnál és fiánál a Bodó-minta követését az is magyarázhatja, hogy kertlábasok voltak, mely erős stílushatást eredményezett az apját hét éves korában elvesztő Katona Miklósnál. Katona Zsigmond 1878. november 13-án született Tiszafüreden. 24 A műhelymodell készí­tésekor alig múlt 13 és fél éves. Olyan fazekascsaládból származott, ahol a mesterség a XVIII. század végétől hagyományosan öröklődött. A XX. század elejéig a család 24 tagja foglalkozott fazekassággal. Szignált darabjaik alapján megállapítható, hogy jelentős hatást gyakoroltak a füredi cserépedények forma-, szín- és díszítményvilágára. 25 A Katona Nagy fazekasok nagy része Tisza­füreden dolgozott, de a család néhány tagja a múlt század közepén Mezőkeresztesre (Mátyás: 1823-?), Abádra (Bálint: 1818-1875, illetve leszármazottai), továbbá Kunhegyesre (János: 1830-?) települt át, s kisebb, tiszafüredi indítású regionális központok létrehozásában játszott szerepet. 26 A falu keleti, északkeleti szélén, zárt tömbben lakó fazekasok gyermekei már kora ifjúságuktól a munkába nevelődtek. Viszonylag fiatalon elsajátították a szakmai fogásokat, és életkoruknál érettebb alkotások készítésére voltak képesek. Mire inaséveikhez értek, már a különböző agyag­munkákba, az edények díszítésébe, sőt a korongozásba is belekóstoltak. Ezt nemcsak Katona Zsig­mond díjazott munkája bizonyítja, hanem öccsének, a 12 éves Kálmánnak 1910-ben készített kistányérja, továbbá azok a gipsz nyomódúcok, melyeket Katona Miklós készített fiainak. A dúcokba vésett évszám és keresztnév alapján megállapíthatjuk, hogy Kálmánnak már 9, Jánosnak pedig 14 éves korában volt saját nyomódúca. 27 Katona Miklós unokája, mikor Kántor Sándorhoz szegődött tanulónak, mestere szerint már meglehetősen jól korongozott. Katona Zsigmond, mint később testvérei is, a mesterség alapjait az apai műhelyben sajátította el. Szabadulása után csak rövid ideig maradt Tiszafüreden, önállóságra vágyott. További életéről 21 A felsoroltakon kívül szerkesztett rozettával díszített még két, név szerint nem ismert fazekas az 1840-es és 1860-as években, továbbá. Simon István és Márki István a múlt század utolsó negyedében. 22 Kiss Pál Múzeum 54.1004.1. 23 Füvessy Anikó 1979. 211. K. Nagy Bálint halálát is unokaöccse, Bodó Zsigmond fazekas jelentette be (vö\: Füvessy Anikó 1981. 158.) 24 Református keresztelési anyaköny, Tiszafüred. VII/16. 25 Füvessy Anikó 1979. ; 1981.; 1987. 26 Füvessy Anikó 1987. 418. 27 Katona Kálmán kistányérja. NM 54.150.73.; nevére szóló nyomódúcok: KPM 77.1.2.; 77.1.6.; Katona János nyomódúcai: KPM 77.1.4., 77.1.9., 52.961.1. 79

Next

/
Thumbnails
Contents