Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

tzellán Edényeket árulnak 16 krajcárt" fizetnek taksába.

l 1826-ban már a két- és háromlovas szekereken árusítók taksájában is különbséget tettek, az előbbiek 12, az utóbbiak 18 krajcárt fizettek, de különbséget tettek az azonos árut áruló mesteremberek és kereskedők között is a mesteremberek javára, akik fél taksát fizetnek.

2 Nagykőrösre is eljutottak. „Egy Tisza Füredi Porczellanyos Zsidótól a' Város szükségére Edényeket vásárolunk" -jegyezte fel 1825, május 6-án a körösi számadó bíró.

3 1827-ben említették először a jász és a két kun kerületben a zsidó árusokat, akik házaló s Föld szint árulóként 15 krajcárt fizettek. Ugyanitt a kocsin megjelenő portékás zsidók napi 30 krajcár taksát voltak kötelesek fizetni a heti vásárokon és piaci napokon .

4 1828-ban földön áruló zsidók, továbbá „Fazekasok közönségesen szekér nélkül" is a taksát fizetők között találhatók.

5 A XIX. század elején a jász és a kun mezővárosok vásárain a faszerszámokat és cserépedényeket árusítók az igavonó állatok számától és a szekér fajtájától függően fizettek. 1832-ben hat vagy négy ökörrel, lóval vontatott, illetve 2-3 lovas szekereket említettek. A faedényeket, deszkákat és cserép eszközöket árulók a heti vásárokon és piacokon is megjelentek.

6 Ezeken a vásárokon a kereskedő nemes emberek természetesen taksát nem fizettek. Mindezek a reformkori példák is mutatják, a cserépedény különböző fajtáinak vásári értékesítésével már ebben az időben is a fazekasokkal párhuzamosan a kereskedők, köztük a zsidók is foglalkoztak. A Tiszafüreden 1840-től vezetett izraelita anyakönyvekben zsidó házalókkal már a legkorábbi bejegyzésekben találkozhatunk. 1856-ban egy hatéves zsidó kisfiúnak, Vitriol Sámuelnek készítettek kisbutellát. Apja,Vitriol Dávid házaló volt. Maga a tárgy is bizonyítéka a házaló és az őt áruval ellátó fazekas kapcsolatának.

7 A vásári taksák a fazekasok saját termékeinek árusításáról is megemlékeztek. Minden valószínűség szerint már a múlt század elején a füredi fazekasok egy része is rendszeresen megjelent edényeivel a környező települések vásárain. A helyi vásároknak ennél nagyobb jelentősége volt. Tiszafüred jogállása 1746-ban megváltozott. Vásártartási jogot nyert Mária Teréziától, mely évi négy vásár tartására jogosította fel.

8 A téli, tavaszi, nyári és őszi vásárokat általában január, április, augusztus és október első csütörtökjén tartották. Kisebb vásárral ért fel a közbeeső hónapok első csütörtökjén Tartott havivásár is. Minden csütörtökön hetivásárt tartottak. Ez utóbbit a belső piactéren, az országos vásárt pedig a nagy vásártéren vagy külső vásártéren tartották. A belső piactér részben a mai piactérrel megegyezett, de annál nagyobb volt, a katolikus templom mindkét oldalára kiterjedt. Valószínűleg csak a későbbi, XIX. századi beépítések szakították el a nagy vásártértől, mely eredetileg a mai Kossuth-téren feküdt, és a Kis-Tisza irányába nyúlt el. A XIX. század utolsó évtizedében a millenniumi emlékoszlop és a Bika Szálló építése miatt mintegy 500 méterrel kintebb, a libalegelő területére helyezték át. A legkorábbi időszakra csak halvány nyomok utalnak. így feltételezhetjük, hogy az 1849-es hadiesemények során Áts Sámuel kovácsmester káraként feljegyzett 150 új edény a mester házánál szállításra előkészített kerámiákra utalhat, melynek értékesítésében, mint családtag - az idősebb Katona Nagy Mihály veje volt - segédkezhetett. A föld nélküli Bezerédi Varga Sándornak is ezért lehetett lova, szekere, melynek felszerelése ugyanekkor semmisült meg.

9 A vándor mészárusok hazamenet, üres szekereikre pakolva szintén vihettek a kisebb mennyiséget árusítás céljára. Csereként 1 KPMtört.-dok.: 70.1.1. 22. 2 KPM tört.-dok. 70.1.1. 342-343. 3 PML. NKV SzK. 1825/26.; Megköszönöm Nóvák Lászlónak, hogy az adatot rendelkezésemre bocsájtotta. 4 KPMtört.-dok. 70.1.1.380. 5 KPM türt.-dok. 70.1.1. 402-403. 6 KPMtört.-dok. 70.2.1.310. 7 Izraelita Vegyes Anyakönyv 1/4. 8 Bottka János, 1989. 390-391. 9 KPMtört.-dok. 69.9.11. 71