Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

melynek jegyzőkönyvei sem nála tanuló fazekasokról, sem más tanulókért vállalt kezességéről nem tájékoztatnak. Szignált készítményét B. Varga Józsefnek készített butelláját - a Déri Múzeumban találhatjuk. Felirata: „1881 ben Készült ez a Bütykös a B. Varga József számára igyál belőle barátom egéségedre kívánom... Készítette molnár Sámuel az maga műhejébe". 1939. január 11-én halt meg, melyet születési adata mellett tüntetett fel a keresztelési anyakönyv. Ungvári János ( 1841 -1880) 1841. július 19-én született Ungvári János és Majoros Julianna házasságából, foglalkozását 1880. február 10-i halálakor az anyakönyv edényesnek tünteti fel.

140 Nem lett tagja az ipartársulatnak, feltételezésünk szerint önálló műhellyel sem rendelkezett, hanem más fazekasoknál segédkezett. Szignált készítménye nem maradt fenn. Simon István (kb. 1854-1939)

141 Katolikus vallású, ami igen ritka a múlt századi tiszafüredi fazekasok között. Rajta kívül csak Kós János, Király Gábor és Kiss Józse/katolikus vallású fazekasokról tudunk. 24 éves korában, 1878. november 19-én kötött házasságot. Felesége az 1861 -ben elhunyt Katona János fazekas legkisebb gyermeke, Zsófia, akinek keresztapja Juhász István cserepes volt. Tanúik: a menyasszony bátyjának, Miklósnak sógora, Skult János, csizmadia és a mezőkeresztese születésű fazekas, Katona János.

1 2 Simon István 1880-ban lett az ipartársulat tagja, akkor nyithatott önálló műhelyt. Nála töltötte inaséveit a hozzá oly hasonló stílusban dolgozó Márki István, aki 13 éves korában, 1883. május 24-én szegődött Simon Istvánhoz, kezese Juhász Bálint volt. Nála dolgozott a századforduló táján Tóth Imre fazekas is. Munkálkodásának kezdeti időszakából maradt fenn feleségének készített írókős mintájú bödöne, melynek felirata: „ha eszi valaki el töri a bú bánat megöli utána". Ezt a bödönt Viski Károly könyvének 33. képén, a karcolt díszítésű Simon kulacsot pedig a 29. képen mutatja be. Ez a mester a fazekasság hanyatlása után is tovább dolgozott, módosnak tartották. Sógorának, Miklósnak unokája véleménye szerint anyagi biztonságát még a XX. század elejéig megerősítette, földje, ártere is volt. 43 Élete utolsó éveiben építette nagy műhelyét, raktárt és lakást egy tető alatt összefogó házát. A századforduló után díszedényeinek stílusa leegyszerűsödik, a mázazás, színezés megfakul, kivilágosodik, veszít élénkségéből. Tóth Imre (1855-?) 1855. október 18-án született Tóth István kézimunkás és Lipcsei Johanna házasságából, keresztszülei az itt birtokos Lipcsei Imre és felesége, Kövi Jaán Ludovika.

144 27 éves korában, 1882. május 17-én kötött házasságot Milesz Pál gazdatiszt lányával, Amáliával. Esküvőjén Juhász József és Bodó Mihály fazekasok tanúskodtak.

145 A fazekasságot Kiss Mihály mellett tanulhatta, egy ideig az ő műhelyében dolgozhatott a későbbiekben is. Az ipartársulatnak nem lett tagja, önálló műhellyel feltételezhetően nem rendelkezett. Egy ideig Simon István fazekas mellett is dolgozott. Stílusban beazonosítható készítménye 138 SZA V/l 11-112.; FA 6/20 139 Déri Múzeum 61.31.3 5 6. leltári számú tárgya. 140 SZAlll/182.;HAVIl/2t. 141 A katolikus egyházi anyakönyvek vizsgálatára még nem volt lehet?ségünk. 142 E AVI/9. 143 Vona Józsefné Várkonyi Julianna 76. é. adata (1977). 144 SZAV/12_3-124. 145 FA VI/27. 30