Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

és nála szabadul - Juhász Bálint kezessége mellett - 1884. június 15-én saját fia, a 17 éves Zsigmond is. Valószínűleg az ő munkáit kedvelték ekkoriban leginkább a matyók, mert a millenniumi kiállítás matyóházainak cserépedényeit is nála rendelték meg.

123 A megrendelt darabok elkészítésében biztosan segített fia is, mert Bodó Mihály ekkoriban már súlyos beteg, 1896. június 15-én halt meg tüdőbajban.

124 Bodó Zsigmond (1867-) Bodó Mihály fia, 1867. május 2-án született, házasságot 1892. december 11-én kötött T. Oláh Eszterrel. Mindkettőjük tanúja fazekas: Cs. Kiss Mihály és Nyúzó Gáspár.

125 1899-ben készített szép madaras butelláját már Viski Károly is bemutatta.

126 Nyúzó Gáspár I. (1839-1910) 1839. április 30-án született Nyúzó József csizmadia és Orosz Mária házasságából.

127

1861. november 13-án kötötte első házasságát, Kiss Juliannát vette feleségül, majd röviddel első felesége halála után (1865. április 9.) újra házasodott, Bodnár István földműves lánya, Katalin lett a felesége.

128 Gáspár fia kivételével mindkét házasságából születő gyermekeinek szíjgyártó Vig István a keresztapja. A köztük lévő komaság is erősen hozzájárulhatott ahhoz, hogy Vig István fát, Józsefet 1875-ben Nyúzó Gáspárhoz szegődteti, aki az ipartársulatnak szintén megalakulásától tagja. Nála segéd 1875-ben a 24 éves, kunmadarasa születésű Pap Sándor, akiért Szatmári Sámuel kovácsmester vállalt kezességet. 1877. március 11-én szegődtetik hozzá a tiszafüredi születésű, 13 éves Balli Györgyöt, aki 1881. március 13-án szabadult s kezese Kiss Mihály volt, de nála tanult 1883-1887 között a mezőkeresztese születésű, szegődésekor 13 éves Molnár József'is Katona Mihály kezessége mellett. Nyúzó Gáspár a család emlékezete szerint mindig foglalkoztatott egy-két segédet. Pap Sándorról és Bozsó Lajosról tudjuk azonban csak biztosan, hogy hosszabb ideig nála dolgozott. Sok feliratos darabja maradt fenn. Szépen formázott, madaras butellái gyakorlott és kiforrott stílusról tanúskodnak. Formaművészetét nemcsak butellái, hanem miskakancsói is bizonyítják (16. kép). A szerkeszthető díszítményeket Kiss Mihályhoz hasonlóan ő is szabadkézzel rajzolja fel, segédeszközt nem használ. Egyik legszebb munkáját - olaszkorsóban elhelyezett hármas virágkompozíciót - írókával rajzolta fel a cserépkulacsra; magángyűjteményben található. Felirata: „ an no az 1883dik évben készült ez a Kulacs április 29dikén Terjik István számára ha el tévejedik szerelmes barátom szolgáltasd kezemhez mert igaz jószágom. „ 1910. február 27-én halt meg végelgyengülésben}

29 Háza, ahol vele együtt, majd később önállóan fia, Gáspár is dolgozott, 1975-ben került múzeumi kezelésbe, népi műemlék. 16. kép. 1872-es miskakancsó (Néprajzi Múzeum) 123 KreszM., 1961. 159. 124 HAVII/37. 125 SZAVl/12.;FAVl/80. 126 A butella el?lapja a 78., hátlapja a 80. képen látható. 127 SZA 111164. 128 EA V/6.; EA V/138. 28