Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)
Mihály (1826-1888) Öt évvel fiatalabb unokatestvérénél, ifjú Nagy Mihálynál, 1826. szeptember 17-én született. 72 Apja halálakor (1840) 14 éves, így nála csak a mesterség kezdeteit sajátíthatta el, utána valamelyik mázasedényt készítő fazekasnál tanulhatott tovább, esetleg nagybátyjánál Mihály l.-nél, unokatestvérénél, Bálintnál vagy ami a legvalószínűbb, fivérénél, Sándornál. 1851. március 5-én kötött házasságot Komáromi Juliannával. Tíz gyermeke közül csak Lídia és Elemér maradt életben, bár az utóbbi 19 éves korában öngyilkos lett. Katona Mihály és felesége a fazekasokkal igen élénk kapcsolatot tartott, sok fazekas gyermekének keresztszüleik, és a későbbi fazekasok házasságkötésekor is sok esetben tanú. Az 1860-1888 közti időszakban ő számít a faluban a legtekintélyesebb fazekasnak. Az anyakönyvek mesterségét cserepes, fazekas és cifraedényes néven egyaránt feltüntetik, szignált edényei 1856-tál a 70-es évek végéig maradtak fenn. Legkorábbi feliratos darabjai: 1856-os butella és miskakancsó a Néprajzi Múzeum gyűjteményében, illetve 1856-os miskakancsó a Déri Múzeum gyűjteményében. Az utóbbi felirata: Készítette Katona Mihály az 1856 dik évben Donár György számára Aki iszik belőle váljon egsségére „ (8. kép) 73 Katona Mihály az ipartársulatnak 1874-ben lett tagja, 1880-ban nála tanulta fiatalabb Nyúzó Gáspár, de egy 1887-es butella feliratából azt is megtudjuk, hogy ekkoriban az ő műhelyében dolgozott Márki István fazekassegéd is, 74 aki ekkor 17 éves volt. Az ipartársulati szokások szerint a szegődő tanulókért és segédekért egy-egy ismerős mesterember - szintén társulati tag - kezességet vállalt, de a kezességet vállaló mester nem mindig képviselte a tanítvány majdani mesterségét. Katona Mihály neve a kezességet vállalók között fordul elő gyakrabban, a Bodó Mihálynál tanuló, mezőkeresztesi születésű Katona Jánosért, a Nyúzó Gáspárnál tanuló, szintén mezőkeresztesi születésű Molnár Józsefet és a Kiss Mihálynál tanuló Kiss Lajosért vállalt kezességet. 1888. január 23-án halt meg, biztos anyagi helyzetére utaló szép márvány síremléke ma is látható. 75 8. kép. 1856-os miskakancsó (Déri Múzeum) József (№9-7) 1839. július 30-án született, néhány hónappal apja halála előtt. 76 Valószínűleg valamelyik idősebb testvérénél tanult, de minden jel arra mutat, hogy önálló mesterként sohasem dolgozott Tiszafüreden. Házasságot sem itt kötött. Felesége Boknyek Mária volt, aki férje feltételezhetően korai halála után kerülhetett vissza Tiszafüredre, ahol haláláig főzőasszonyként dolgozott. 77 72 73 74 75 76 77 SZA 111/90. Lelt, számai: N.M. 69.161.41. (butella), 5131.396. (miskakancsó), Déri Múzeum V. 77.99.1. (miskakancsó). KPM. Törtdok. 69.72.1. - céh- és ipartársulati jegyzőkönyv megfelelő éveiből idéztük az ipartársulati anyagot; külön ezután nem hivatkozunk rá. HA VI/92. SZA 111/165. Polgári halotti anyakönyv 1.324. 1. 12. sz.: 1897. januárjában Boknyík János rostás bejelenti testvérének, az 50 éves néhai Nagy Józsefné f?z?asszonynak halálát. 19
