Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

és levelek, indák között. A virágszirmok üres tereit vízszintes és függőleges vékony csíkokkal töltötte ki. Feliratát mintegy keretbe fogja felül egy újjnyomásos abroncssor, alul pedig több soros, körbenfutó fekete sávok. Felirata: „Az 1848 dik Évbenn Készült Áts Lőrintznek, Ifjü Nagy Mihály". 1849. február 5-én készített egy hasonló butykoskorsót, melyet a tiszafüredi múzeum 1968-ban vásárolt meg. Ez a korsó is erősen szennyezett, olajat tartottak benne, máza apró foltokban pattogzott. írókás mintája - ötkaréjú rózsa - itt is az újjnyomásos abroncs felett található. Az edény fülét barna csigavonal díszíti. A hosszú felirat ismét csak azt bizonyítja, hogy ifjú Nagy Mihály a változatos, igen eredeti szöveget kedveli: „Készítette Ifjú Nagy Mihály az 1849 dik Évbenn február 5 Térj ék Jánosnak vivát tölcsik teli mindjárt ez a világ ugy sem sok használják az okosok zivataros néha bár vesztegetni mégis kár nem kell azért lemondani ez világról mézet lehet itten szedni minden ágról".

62 Ifjú Nagy Mihály karcolással díszített darabjai - főleg szerkesztett rozettái - Rajczy Mihály munkáihoz annyira hasonlóak, hogy a két jeles mester között kétségtelenné teszik a kapcsolatot. Ez a kapcsolat azonban a köztük lévő mindössze négy év korkülönbség miatt - Rajczy Mihály volt négy évvel idősebb - aligha eredhetett a mester és tanítvány viszonyából. Valószínűbbnek tartjuk, hogy egy ideig - bár nem biztos, hogy azonos időpontban - egy mesternél tanultak, és stílusjegyeik alapján ez a mester feltételezhetően debreceni volt. Nagy Mihály a tiszafüredi fazekasság stílusteremtő mestere volt. Stílusteremtő volt, de stílusa csak átfogalmazva élt tovább. Bonyolult, összetett rozettái csak néhány későbbi tiszafüredi darabon fordulnak elő, melyek művészi színvonala csak megközelíteni tudja első mesterükét. Karcsú, kecses madara is jellegzetes, bár a későbbi füredi madárábrázolás is általában nyújtott vonalú. Karcolt virágait,indáit, indasorait és öt-hat szirmú virágait már inkább alkalmazták. Ifjú Nagy Mihálynak fiú leszármazotti nem maradt. Egyetlen, felnőtt kort megélő lánya nem fazekashoz ment feleségül. A későbbi fazekasok közül is alig tanulhattak nála, talán fiatalabb testvérei közül Sándor és János, unokaöccse József, s esetleg inaséveit tölthette nála Nyúzó Gáspár, Bodó Mihály vagy Cs. Kiss Mihály. Elindított egy folyamatot, mely más mesterek keze alatt teljesedett ki, de stílusa, forma- és díszítésbeli újításai a későbbi mesterek kezén hagyománnyá váltak. 7. kép. Ats Lőrincz bütyköskor sója (Tiszafüred, mgy.) Sándor (1825-1861) 1825. március 10-én született, házasságot 1850. május 22-én kötött Kovács Zsófával.

63 A 256-os számú telken lakott, s igen fiatalon, 37 éves korában halt meg tüdővészben. Fiú utóda nem maradt. Haláláig Tiszafüreden dolgozott, de munkái stílusban nem azonosíthatóak, feliratos darabja nem maradt fenn. 62 63 64 KPM. lelt. sz. EA IV/85. HA V/98. U. 17