Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

Az 1831-ben Miskolcon tanuló Nagy Mihállyal nem lehet azonos. Nemcsak születési helyük különbözik, életkora sem teszi lehetővé, hogy a miskolci fazekascéh legényével azonosítsuk; 1831-ben inasnak is fiatal, nem még legénynek. A fazekasság alapjait Tiszafüreden sajátíthatta el apja, esetleg más helyi fazekas műhelyében. Stílusa azonban olyan jellegzetességeket mutat, amely kétségtelenné teszi a debreceni és a mezőcsáti fazekasokkal - főként Rajczy Mihállyal - való kapcsolatát. Hagyományos fazekas dinasztiák Tiszafüreden a múlt század folyamán néhány olyan fazekascsalád is dolgozott, akik több generáción keresztül cserépedény-készítéssel foglalkoztak. Ezek a családok a következők: Juhász Fazekas, Katona Nagy, Bezerédi Varga. A fazekassággal való foglalkozást bizonyíthatóan két generáció esetében a Cs. (Csala) Kiss-, Betes-, Bodó-, Nyúzó- és Molnár családoknál mutathatjuk ki. A hagyományos fazekasdinasztiák közül stílusban és minőségben egyaránt kiemelkedőt alkottak a Katona Nagyok és a Bezerédi Vargák. Az egyik család a mázas díszedények (Katona Nagy), míg a másik a feketekerámia területén alkotott jelentős munkákat, honosított meg új díszítményeket és hozott létre olyan minőséget, hogy vezetékneve jelzőként készítményeihez tapadva állandósult: bezerédikorsó, bezerédifazék, bezeréditál. A két fazekasdinasztia közül a Katona Nagyok tősgyökeres tiszafüredinek számítanak, nevük az anyakönyvben már a XVIII. század közepétől szerepel, míg a Bezerédi Vargák feltételezhetően a XIX. század elején Mezőtúrról kerültek Tiszafüredre. A Katona Nagy fazekasok A Katona Nagy családról - a többi ragadványnévvel rendelkező családnál is megfigyelhető ez - elöljáróban meg kell jegyeznünk, hogy névhasználatuk hosszú ideig nem állandósult, Katona, Katona Nagy, K. Nagy és Nagy változatban egyaránt szerepel, és csak a XIX. század második felében válik ketté névhasználatuk; Mihály I. leszármazottai a kettős nevet, illetve ezek változatait, míg Sándor I. utódai a Katona vezetéknevet használják. A Katona Nagyok vezetéknév-használatának kettéválásához nagy mértékben hozzájárult, hogy a második generációban két-két Sándor, Mihály és János keresztnevű fazekas is élt. A család tagjai közül bizonyíthatóan már a XIX. század elejétől fazekassággal foglalkozik Mihály I. és testvére, Sándor I. Lehetséges, hogy már apjuk, a Makai Erzsébettel házas Katona Nagy Mihály is fazekas volt, aki szintén a 300-as számú telken lakott, mint az első, 179l-es fazekas-adatunknál idézett Juhász István. Az anyakönyvi adatok alapján a Katona Nagy család 16 tagjáról tudhattuk meg, hogy fazekassággal foglalkozott - részben Tiszafüreden, részben a környező településeken -, ezért a fazekas leszármazottakat feltüntető családfákkal, illetve egy összesített leszármazási táblázattal segítjük a köztük való tájékozódást. 14