Füvessy Anikó: Válogatott kerámiatanulmányok (1979–2005). Az Alföld népi fazekassága – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Közleményei 59. (2005)

egy másik butellája is, melynek egyik oldalán szintén lovashuszár, a másikon pedig csónakban evező férfi látható két bagoly társaságában.

88 Az életképszerű jelenetnek szereplője más állat is lehet, így pl. egy csanádapácai butellán szamáron ülő juhász van, alatta felnyergelt szamár. Egy vásárhelyi, 1837-ben készített sárga mázú butykoskorsóra kígyót evő gólyát is karcolt a fazekas. A nem életképszerű ábrázolásokban is előfordulnak egyéb állatok. így pl. 1868-ban egy tótkomlósi zöldmázas butella elő- és hátlapján a szöveg alatt karcolt kacsák úsznak, 1875-ben Vásárhelyen karcolt pelikánnal díszítettek egy butellát. A XIX. század végén rátétes sassal díszítette egy túri fazekas dudimázas kulacsát.

91 Ezek azonban kivételes esetek, több esetben rajzolatuk is mutatja, legények vagy idősebb inasok munkái. Kígyó A kígyó plasztikus változatban a csati és füredi miskakancsók tipikus díszítménye. Előfordulhat az edény középtengelyén, sikló állásban, de találunk olyan darabokat is, ahol az edény két oldalán, illetve fülén tekergőznek a kígyók. E kultikus eredetű díszítmény még megnyugtató magyarázatot nem lelt. Az edény középtengelyén elsőként egy 1833-as tiszafüredi miskakancsón fordul elő.

92 Ez a gyakoribb megoldás, bár több olyan tiszafüredi darab is fennmaradt 1840-1897 között, ahol az edény két oldalán és a fülén is szerepel a plasztikus kígyó.

93 Ritka kivételként más edénytípust is díszíthet plasztikus kígyó, így pl. butellát, butykoskorsót.

94 Kisplasztikák Változatos állatábrázolást találhatunk az italtartó és a dohánytartó kisplasztikák, illetve a vásárfiák körében is. Az Alföldön a XIX. század második harmadától figurális kisbutellák is készültek, melyek disznót, vaddisznót, sündisznót, kost, nyulat ábrázoltak. Legkorábbi datált darabjuk egy mezőcsáti sündisznó, mely 1839-ben készült.

95 Ugyanitt 1866-ban nyulat ábrázoló butellát is készítettek, később a disznó- és kos- ábrázolás is népszerű.

96 Ez utóbbiak mestere az 1854-1916 között élt Horváth Sándor. Bár italtartó volt a metszett csíkozású malac, mely több példányban is fennmaradt, hozzá Holló Valéria gyűjtése szerint Mezőcsáton karácsonyi szokásanyag is fűződik. Luca napján vízbe mártották és búzával vagy fűmaggal a nedves rovátkákat beszórták. A magok karácsonyra kizöldültek, mely karácsonykor az asztalt díszítette. A szokást Holló Valéria Mezőcsáton a 20-as években figyelte meg.

97 87 Miskakancsó: NM 51.31.403., butellák: NM 54.40.44., NM 51.31.355., kulacs: KPM 87.89.1., Bozsó-gyűjtemény (Kecskemét), Lazetzky-gyüjtemény (Budapest). 88 NM 66.95.1. 89 Than-Gosztonyi-gyüjtemény. 90 TJM 53.640.1. 91 OPSM 297., KJM 54.934.1., KJM 54.1000.1. 92 NM 129517. 93 Szénási-gyüjtemény (Kunmadaras), OPSM 299. 94 NM 129499. 95 НОМ 53.297.1. 96 DIVM 53.1.186., НОМ 53.1.1., NM 127438. 97 DIVM 53.1.185. (1885-ös malacbutella) leírókartonjának 4. pontja., 139