Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

daszövetség elnöke. Elismerésre méltó ez a magatartás a község vezető testületei részéről, mert - tapasztalataink szerint - nem minden községben történt ez így. A témakör befejezéséül is egy hasonló esetről kell beszámolnunk. 1944 március 16. és 18. között Kozma Erzsébet eló'adást tartott Pusztaecsegen. Kozma Erzsébet a Baromfi és Egyéb Kisállattenyésztők Országos Egyesületének képviseletében látogatta meg Pusztaecseget. Igyekezett megtanítani az új falu megalapítóit a jövedelmező kisállattenyésztésre. Ennek kivitelezésére már az ország katonai megszállása miatt nem kerülhetett sor.

160 Dévaványán pedig 1944. október 1-tól csuhé-feldolgozó tanfolyam megtartására adott engedélyt a m. kir. Háziipari Felügyelőség. A katonai események ennek a tanfolyamnak a megtartását is megakadályozták.

161 A közigazgatási iratokból az is kiderült, hogy mindkét tanfolyamot a község elöljárósága kezdeményezte azzal a céllal, hogy a munkanélküli rétegen valamilyen formában segíteni tudjon. A MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS SZERVEZETE ÉS ÁGAZATAI A parasztság olyan üzem, amelyet a körülmények helyhez kötnek, és ehhez a helyhez művelhető területek is tartoznak. Dévaványa mezőgazdaságának bemutatása sem lenne teljes, ha nem ejtenénk szót a községben és annak határában hosszú századok során kialakult termelési szervezetekről és annak ágazatairól. Mindezek bemutatása során szót kell ejtenünk a kötött és szabad gazdálkodás különböző formáiról, a közös birtoklású és haszonvételű területekről, a birtokkategóriákról (nem feledkezve meg azok üzemméreteiről sem), a nagy-, a közép- és a parasztgazdaságok jellegéről, gazdálkodási típusairól, a paraszti üzemek működési sajátosságairól. Elsősorban a szántóföldi növénytermesztés körülményeiről kell szót ejtenünk, hiszen a szántóföldi termőterületet maguknak az embereknek kellett létrehozni, kialakítani. Ezután a dévaványai gyümölcstermesztés bemutatására vállalkozunk. Végül egy igen fontos és alapvető ágazat: az állattenyésztés dévaványai ismertetésével zárjuk a település mezőgazdaságának bemutatását. Ennek során is különbséget kell tennünk a tulajdonformák (uradalmi majorok, parasztgazdaságok) és üzemtípusok között. Ki kell térnünk a fajtaváltás során tenyésztésbe fogott újabb tenyészfajok bemutatására is. TERMELÉSI VISZONYOK A SZÁNTÓFÖLDÖN A szántóföld szolgáltatja a mezőgazdasági termények legnagyobb tömegét, és legértékesebb részét, mind az emberi, mind az állati táplálkozás szempontjából. A szántóföldi termelés vizsgálata Dévaványán az adatok hiánya miatt csak 1933 és 1944 között lehetséges. Meg kell azonban jegyezni, hogy - főleg néhány esztendő vonatkozásában kétségünk van az adatok pontossága tekintetében. Ezért tartottuk indokoltnak szerepeltetni a valós terület nagyságát is (lásd a 30. számú táblázatot). 160 Sz. M. L. - Dévaványa közig. ir. 1944. - 4368/1944. ikt. számú irat. 161 Sz. M. L. -Dévaványa közig. ir. 1944. -4211/1944. ikt. számú irat.