Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Köteles a takarmány környékét és a tanyaudvart tisztán tartani és naponta felsepregetni. Köteles a csemetéket és fákat gondozni, töveit megkapálgatni és ha szükséges megöntözni. A jószágoktól okozható károktól pedig megvédeni. A fák alját veteményezés céljára szabadon felhasználhatja, azonban csak olyan növényeket termeszthet, melyek a csemeték fejlődését nem hátráltatják. 7./ Köteles a ménest, amikor az elöljáróság elrendeli szénával és abraktakarmánnyal annyiszor és úgy, amint azt elrendeli takarmányozni és abrakolni. A ménesre vonatkozó legeltetési, takarmányozási utasításokat a községi főbírótól és Antalffy Jenő nyűg. községi állatorvostól kapja meg. Köteles a ménesben levő csikók és lovak pata ápolásánál közreműködni és segédkezni s ha netán külön ménescsikó csoport is lenne, azt a rendes ménestől külön legeltetni. A ménesben levő csikókat lovagolni tilos. A ménest az istállóba csak rossz idő esetén szabad beterelni, egyébként mindig a szabadban tartandók s éjszakára a kifutó karámba terelni. A ménistálló belsejét tisztán kell tartani és nem szabad hagyni, hogy a trágya ott felszaporodjon. A ménistálló külső és belső meszeléséről, javításáról és jókarban tartásáról a község gondoskodik. 8./ Köteles a gondjaira bízott szarvasmarhaféléket is a legnagyobb gondossággal legeltetni és azok egészségére és testi épségére a legnagyobb figyelmet szentelni. Az előfordulható baleset vagy betegségről, mint már fentebb említve volt, köteles jelentést tenni. A legeltetés rendjére vonatkozólag az utasítást az elöljáróságtól esetenként meg fogja kapni. A bikák nem lehetnek a gulya között, azokat kora reggel és késő este a hűvösben kell legeltetni. 9./ Köteles a pásztor a legelő szabályrendeletben és a pásztorkönyvben foglalt utasításokat és az elöljáróság részéről kapott parancsokat híven és lelkiismeretesen teljesíteni. 10./Mindezen kötelességek lelkiismeretes és becsületes teljesítéséért fizet az elöljáróság 75 métermázsa búzát, 25 métermázsa tavaszi terményt (tengerit és árpát), 75 kg zsírt és szalonnát, 50 kg sót, 600 n. öl veteményföldet, és 1000,- pengő készpénzt. Megengedi az elöljáróság 1 drb. lónak és 1 drb. tehénnek egész évi tartását s 1 tehénnek nyári legeltetését, 3 drb. anyakoca tartását a szaporulatával együtt és 2 drb. bárányt. Baromfit tetszés szerint tarthat. Úgy a kocát, mint szaporulatát és a bárányokat a tanyaudvar környékén legeltetheti. A ló és tehéntartás takarmányozása a község takarmányából eszközölhető, a disznók és szaporulatuk takarmányozásáról a legeltetésen kívül a pásztor sajátmagáéból gondoskodik. Az esetben, ha olyan segítséget fogad, aki családos ember lenne, az elöljáróság annak is megengedi a tanya körüli baromfitartást és 1 disznó szaporulataival vagy 3 drb süldő tartását. 11./A községi elöljáróság kiköti, hogy a búzajárandóságból természetben csak annyit mér ki, mint amennyire a pásztornak a fennálló rendelkezések értelmében fejadagra joga van. A természetben ki nem adott búza árát a községi pénztár fizeti ki, mindig azon az áron, amit a rendelet előír. A zsír és szalonna járandóságot, valamint a tavaszi terményféléket teljes egészében szolgáltatja ki az elöljáróság, éspedig cca. 40-45 kg. zsírt, illetve 30-35 kg. szalonnát. Az árpát és kukoricát pedig aszerint, amint a község ki tudja szolgálni. A fenti 10. pontban megállapított bérjárandóság Vs-ét a nyári hónapokban, Vs-ét pedig a téli hónapokban adja ki az elöljáróság. Ennek elintézése a községi főbíró gondja és kötelessége. 89