Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

most ismét kér 4.000 pengő felvételére engedélyt, mert a legelő-pénztár rendkívüli költségeinek fedezésére erre szükség van.

90 Ezzel rútul visszaéltek a birtokosok, hiszen ezzel az ő kezükbe került a kezdeményezés lehetősége. Túrkeve városában is félreértések sorozata nehezítette dr. Győrffy Kálmán polgármester és a város vezetésének a dolgát. Az ecsegpusztai legelő megvételével terjedtek el olyan hírek, hogy túrkevei polgárok úgy nyilatkoztak a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztériumban (ehhez a minisztériumhoz tartozott a vallásalapítványok ügygondnoksága), hogy a legelő megszerzése nem közérdek, hanem csak néhány nagygazda szeretné azt megszerezni. Ebben az ügyben a polgármester kénytelen volt külön értekezletet összehívni és azon tisztázni az ügy részleteit.

91 Visszaérkezett Jakabfy Jenőtől és feleségétől, Rosenfeld Szidóniától is a község által javasolt egyezség aláírva. így azt a képviselő-testület elfogadta és felterjesztette jóváhagyásra.

92 1929. május 8-án a községbe érkezett dr. Székelyhidy József kir. járásbíró, az O.F.B. egyesbírája azzal a céllal, hogy a Baldácsy-féle Protestáns Vallásalapítvány vagyonváltság földjét kijelölje. Az általa felvett jegyzőkönyvbe a község elöljárósága szükségesnek tartotta rögzíteni: nem tartják kívánatosnak, hogy a község részére kishaszonbérlet címén juttatott legelőből az alapítványi birtokot terhelő vagyonváltság tartozást kijelöljék és azt öröktulajdonul adják, ugyanis a községnek ilyen jelentéktelen területű legelőre nincs szüksége. Különben is ebben a kérdésben kizárólag a képviselő-testület jogosult állást foglalni. Az alapítványtól már a 8.006/1924. O.F.B. számú ítélettel 505 kat. hold legelő került kiosztásra, amivel a község igényét teljes mértékben kielégítették. Ebben a szellemben nyilatkozott a közgyűlés is.

93 1930. január 4-én arról számolt be a főjegyző, hogy a községi képviselő-testület 40/1928. kgy. számú határozatával az Ungár-féle legelőt Tímár Benő és társai részére átengedte azzal a feltétellel, hogy az O.F.B. által előírt haszonbérösszeget megtérítik a községnek. Tímárt és társait már több ízben felszólították ennek az összegnek a befizetésére, amit most Tímárék egyenesen megtagadtak. A képviselő-testület határozata értelmében törvényes lépéseket kellett tennie az elöljáróságnak a tartozás behajtása érdekében.

94 Ugyanezzel a kérdéssel foglalkozott pár hónap múlva a 31.912/1930. O.F.B. számú végzés is.

95 A fentiek alapján azután érthetővé válik, hogy míg 1919-ben és 1921-ben annyira tiltakoztak az ellen, hogy a túrkevei gazdák legelőt kapjanak a község területéből, most szó nélkül tűrték, hiszen világosan látszott, hogy a meglévő legelőterület kihasználására sincs megfelelő számú állatuk. így azután Túrkeve most már a 380/1923. O.F.B. számú ítélettel megkapta a Magyar Katolikus Vallásalap tulajdonában lévő földből a 4.037 kat. hold 1.385 n. öl nagyságú legelőterületet. A bokrosi legelőből kért 1.050 kat. holdnyi le91 Sz. M. L. - Túrkeve jkv. 1929. - 3/200/1929. kgy. szám. - 1929. január 10. 92 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930. - 9. köt. - 3/1929. kgy. szám. - 1929. január 30. 93 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930. - 9. köt. - 41/1929. kgy. szám. - 1929. június 18. 94 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930. - 1930. január 4. - 3/1930. kgy. szám. 95 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930. - 9. kötet. - 52/1930. kgy. szám. - 1930. augusztus 6. 81