Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

legelőt három évre bérbe venné az O.F.B. által előírt bérleti díjért. Javasolta a főjegyző, hogy adják vissza a báró Herzog Mórtól megváltott legelőterületből azt a 89 kat. holdat, amely fekvésénél fogva csak részben használható. A képviselő-testület a javaslatot 30:4 arányban elfogadta.

69 Ettől kezdve a képviselő-testületi felhatalmazás birtokában a községi elöljáróság megkísérelt mindent, hogy a szóban forgó legelőterületet hasznosítsa, azonban ez nem mindig járt sikerrel. Közben Túrkeve megyei város is megkapta a 8.305/1925. O.F.B. számú ítéletet, amely az Ecseg-pusztán a városnak juttatott 4.037 kat. hold legelő haszonbérét kat. holdanként 40 kg búzában állapította meg, amelynek fizetési részleteit májusban és novemberben kell fizetni. Túrkeve város képviselő-testülete úgy döntött, hogy az O.F.B. ítéletet megfellebbezi, mivel magasnak találta a haszonbér összegét.

70 Ismét jelentkezett Jakabfy Jenő földbirtokos egy beadvánnyal, amelyhez az újonnan kinevezett főjegyzőhelyettes - Hatzlhoffer Ferenc - helyzetelemzést is mondott. Elmondta, hogy a földbirtok-rendezési eljárások során a község olyan sok ingatlant, illetve olyan nagy kiterjedésű legelőt igényelt, hogy azok hozama egyáltalában nincs arányban a fizetendő bérösszeggel. Ezeknek a bérleti díjaknak a fizetése Dévaványa község anyagi erejét meghaladja. A mai helyzet az, hogy az állatállomány elégtelen volta miatt a legelő jövedelme nemhogy a bérösszeget fedezné, hanem a község a legelőkre tetemesen ráfizet. Ezeknek előrebocsátása után javasolta, hogy fogadja el a képviselő-testület Jakabfy Jenő ajánlatát. Jakabfy abban az esetben, ha a község az igényelt 223 kat. hold legelőről lemond és azt neki visszaadja, úgy az eddig be nem fizetett két évi haszonbért elengedi, az esedékes adókat befizeti, sőt kárpótlásként három vagon búzát vagy ennek árát a község pénztárába befizet. Ugyanakkor kéri, hogy ennek jóváhagyását az O.F.B.-től a község járja ki. Ezt az ajánlatot az elöljáróság elfogadta.

71 Jakabfy Jenő vállalt kötelezettségének eleget tett, a község is eljárt az O.F.B.-nél az eredeti állapot visszaállítása érdekében, ezért 1927. január 9-én a községi bíró, a helyettes főjegyző és a községi gazda jelenlétében a helyszínen megfelelő keretek között Jakabfy Jenő és felesége részére átadta a legelőterületet azzal, hogy annak tulajdonjogáról a község egyszer s mindenkorra lemondott.

72 A közlegelők működési költségéről is döntött a képviselő-testület, amelyet 30.000 pengő bevétellel és 30.000 pengő kiadással elfogadtak.

73 A községi elöljáróság, maga a képviselő-testület, de az egyes tisztviselők is kétségkívül felelősséggel, de átfogóbb közgazdasági gondolkodás híján, csak a mindennapi problémák feszítésében intézték a község ügyeit. Általában átgondoltnak látszó intézkedések megtételét javasolták a képviselő-testületnek, amely azokat - legtöbbször hosszas vita után - el is fogadta. Példaként lehet felhozni a községi legelők ügyét, amelynek 69 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1927. - 1927. április 2. - 54/1927. kgy. szám. 70 Sz. M. L. -Túrkeve jkv. 1926. - 73/2157/1926. kgy. szám. - 1926. május 10. 71 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922-1926. - 8. köt. - 100/1926. kgy. szám. 1926. november 9. 72 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930. - 9. köt. - 19/1927. kgy. 1927. január 13. 73 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1926-1930. - 9. kötet. - 13/1927. kgy. szám. 1927. január 13. 74