Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)
Kérte végül a főjegyző, hogy a községi közlegelők felszerelésére, nevezetesen kutak ásatására, vas itatóvályúk beszerzésére, korlátfákra stb. az 1925. évi költségvetésbe 5.000 aranykoronát állítsanak be. 61 Az 1924. év utolsó képviselő-testületi közgyűlésén az elöljáróság véleményét tolmácsolta a főjegyző, amikor előadta, hogy a földreform végrehajtása során a község eddig mintegy 800 kat. hold legelőhöz jutott 62 részint tulajdonjoggal, részint pedig haszonbérlet útján. Ezen kívül kilátás van arra, hogy még mintegy 200 kat. hold legelőt kap Gabonásból. Várhatóan mintegy ezer kat. holdnyi legelő fölött fog rendelkezni a község, ezért a felettes hatóság mindenképpen kötelezni fogja törzskönyvezett apaállatok beszerzésére. Az elöljáróságnak az a véleménye, hogy nem kell bevárni azt, hogy erre a községet külön kötelezzék, mert hiszen a jószágtartó közönség érdekében áll, hogy megfelelő apaállatok beszerzésével és tartásával szaporítsuk a község jószágállományát. Ezt átgondolva az elöljáróság már saját felelősségére beszerzett egy olyan tenyészbikát, amely a megtartott őszi apaállat vizsgálatok alkalmával tenyész-igazolványt is kapott. Az elöljáróság lehetőleg olyan apaállatokat kíván beszerezni, amelyeket már igazolvánnyal láttak el vagy amelyek engedélyezését a felettes hatóságok előzetes megvizsgálás útján kilátásba helyezték. E célból szükségesnek tartaná a főjegyző, hogy az elöljáróságot bíznák meg: a szükséges számú apaállatot a jövő évi kiverésre - vagyis május elsejére szerezze be, és pedig olyan módon, hogy az eladásra felkínált apaállatokat előzetesen mind az állatorvossal, mind a járási gazdasági felügyelővel vizsgáltassa meg. Amennyiben azok minősítése kedvező, úgy az apaállatot megvásárolhatják. Jelentette a főjegyző, hogy a most megvásárolt apaállat tulajdonosa Szarka István, aki tenyészbikáját 9,5 millió koronáért kínálta fel a községnek azzal a kikötéssel, hogy azt kiverésig a saját költségén tartja. Ezt az ajánlatot az elöljáróság feltétlenül előnyösnek és kedvezőnek tartotta. Egyben felkérte a képviselő-testület tagjait és rajtuk keresztül a község közönségét, hogy akinek van tenyészállata és azt el kívánja adni, az jelentkezzen az elöljáróságon, hogy a szükséges vizsgálatokat minél hamarabb el tudják végeztetni. 63 Megtárgyalta a képviselő-testület a községi legelőn elhelyezésre kerülő jószágok után fizetendő legelő haszonbér összegét, amelyet az elöljáróság úgy javasol megállapítani, hogy minden számos jószág után darabonként 130 kg, az apróbb marhák és a csikók után pedig darabonként 65 kg búzát fizessenek. (Ebben az összegben benne volt a pásztorbér és az állatorvosi oltási díj is.) Az elöljáróságnak az a véleménye, hogy ez a legelőbér nagyon alacsony, mert a környéken sehol nem lehet ilyen olcsón szarvasmarhát és lovat legeltetni. 64 A gazdasági év tervezése során az elöljáróság nevében a főjegyző felvetette a következőket: már évek óta bérlik báró esetei Herzog Mór Lipót birtokából a község lakosai azt a kéthalmi legelőterületet, amelyet most az O.F.B. ítélete során a község kezelésbe vehetett. Az ezen a legelőn évek óta kialakult csorda összetételének 90%-át a pirostarka állomány alkotta. A községi üzemeltetés során is ugyanazok a tehéntartó 61 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922-1926. - 8. kötet. - 230/1924. kgy. szám. - 1924. december 11. 62 Az eló'terjesztése elején a főjegyző még 1.129 kat. hold legelőjuttatásról beszélt. Nem indokolta előterjesztésében, hogy most miért csak 800 kat. holdat említ. 63 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922-1926. - 8. kötet. - 254/1924. kgy. szám. 1924. december 30. 64 Sz. M. L. - Dévaványa jkv. 1922-1926. - 8. kötet. - 4/1925. kgy. szám. 1925. február 14. 72