Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Bogáros, stb.). Gyenge termőképességük miatt leginkább gyep területek. A humuszos réteg kb. 20-50 cm vastag. A feltalaj 10-20 cm-ig szikes vályog vagy szikes agyag, meszet nem vagy alig tartalmaz. A jellemző pH érték 6,5-8,0. Altalajukban meszes, szikes agyag, vagy szikes iszap települ. Bátran állítható, hogy Dévaványa környékének nehéz, sós agyagos talajai az ország legnehezebben művelhető talajai közé tartoznak, ha nem éppen azok. Ezek az un. „perc talajok"

104 esős időben szinte meg sem közelíthetők, nemhogy művelni lehetne őket. Ráadásul a nagy sár a szikes részeken nem egyszerűen sár, hanem ott még az agyagszétesés is fellép, vagyis szétkenődő, szerkezet nélküli kolloiddá, tapadó, nyúlós vendégmarasztaló habarékká válik, hogy azután hamar kőkeményre száradjon, hatalmas, szívós hantokká, rögökké álljon össze. Ezáltal a természet kevés alkalmas időt enged a földdel való gondos munka elvégzésére, a módosabb vidékeken megszokottnál feszítettebb munka árán is szerényebb termés betakarítására. A ványaiaknak ezek között az embert próbáló természeti viszonyok között - csakúgy, mint máskor - a XX. sz. első felében, a Nagyatádi-féle földreform idején sem volt más támaszuk, mint saját szorgalmuk. Ez a szorgalom ha genetikailag nem is öröklődik, az évszázadok folyamán többé-kevésbé mindenki vérébe beleivódott és az a vér remélhetőleg az élet új és újabb kihívásai során sem válik vízzé. 104 Perc talaj = A talajművelésre alkalmas optimális időtartam a talaj nehéz szerkezete és ezzel összefüggésben, vízháztartása miatt igen rövid. Irodalom: STEFANOVITS et al. 1999. 37