Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

viseleti szerv törvényes megalakítását. De voltak olyanok is, akik viszont gyorsan belátták, hogy Dévaványa egykori fejlett kertgazdálkodása csak úgy menthető' át az utódok számára, ha a gyümölcstermesztés irányítása terv szerint és arra alkalmas emberek vezetésével történik. Ilyen előzmények után ült össze Nagy Gyula szolgabíró elnöklésével a községháza tanácstermében a hegyközség alakuló közgyűlése. Nagy Gyula szolgabíró a formalitások elintézése után hosszabb beszédben igyekezett az érdekelt kertbirtokosokat meggyőzni a hegyközségi szervezet előnyeiről és szükségességéről. Ez feltehetően sikerült is, mert indítványára egyhangú lelkesedéssel kimondták a hegyközség megalakulását. A megalakulást követte a hegyközségi szervezeti és ügyviteli szabályzat letárgyalása és elfogadása, amit szintén egyhangú határozattal elfogadtak. Az alakuló közgyűlés feladatát képezte még az új tisztikar megválasztása. A választás közfelkiáltással történt. Elnöknek Földessy Zsigmond községi főbírót, hegyközségi bírónak J. Erdős Ferenc községi gazdát, a Szolnokon székelő hegyközségi tanácsba kiküldöttül Csatáry János ny. tanítót, földbirtokost, választmányi tagokul Balogh Zsigmond és Földessy Ferenc kertbirtokosokat választották meg. A közgyűlés határozata szerint a választmány többi tagjainak megválasztása a közeljövőben megtartandó rendes közgyűlés keretében fog megtörténni. A hegyközségi szervezet megalakításával egy új mezőgazdasági érdekképviseleti intézmény keletkezett Dévaványán, melynek legfőbb feladatát a szőlő- és gyümölcstermelés előmozdítása képezte.

980 Az ÁLLATÉRTÉKESÍTŐ SZÖVETKEZET MEGALAKULÁSA 1939. április 27-én délután 2 órakor a Gazdaszövetség székháza nagytermében a gazdatársadalom életére nézve nagy horderejű esemény zajlott le. Márton Józsefnek, a „Hangya" központ kiküldöttjének jelenlétében megalakult az állatértékesítő szövetkezet. Márton József hosszabb beszédben ismertette az állatértékesítő szövetkezet feladatát, szervezetét és működését. Tájékoztatta a gazdatársadalmat arról, hogy hazánk Németországgal és Olaszországgal egyezményt kötött az állatkivitelre, és arról is szólt, hogy a megkötött egyezményeknek mely feltételei tarthatnak számot a gazdák közvetlen érdeklődésére. Közölte, hogy az egyezmények értelmében az átvételi árakat hat hónapra állapították meg, így nagyobb eltolódás a hízott sertés árában nemigen következhet be. Ismertette továbbá a gazdák által igénybe vehető hízlalási hitel feltételeit is. Meggyőző adatokkal mutatta ki, hogy eddig a semmi kockázatot nem vállaló kereskedelem élvezte a kivitelen elért hasznot, a termelő gazdának pedig csak a morzsa hullott abból; - az értékes takarmánynak feletetése, szorgalma, tudása, gondja, aggodalma jutalmazatlan maradt. Ezeknek a tényeknek a felismerése indította a „Hangya" központ vezetőségét az állatértékesítő szövetkezet megszervezésére - a kitűnően bevált tojás-, baromfi és tollértékesítő szövetkezet mintájára. Haszon nélkül, pusztán költségeinek levonásával oly 980 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - VII. évf. 8. szám. - 1939. február 19. 347