Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A DÉVAVÁNYAI GÉPSZÖVETKEZET Dévaványán már régebben megalakult a Duna-Tisza Közi és Tiszántúli Bércséplők Egyesületének helyi csoportja, amely elnökévé Szitás Dénest, ügyvezető elnökévé Ugray Józsefet, jegyzővé Hőgye Kálmánt, pénztárnokává Szabó Imrét, számvizsgáló bizottsági tagjává Féke Kálmánt és Szabó Andort választotta meg. A csoport ügyeit azonkívül egy 12 tagú választmány intézte. Az egyesület dévaványai csoportja a bércséplők érdekeinek védelmére alakult meg. Legfőbb törekvésük az anyagáraknak közös beszerzéssel való leszorítása, hogy ezáltal egyrészt a maguk hasznát növeljék, másrészt a cséplést olcsóbbá tegyék. Az 1934. április 22-én megtartott évi rendes közgyűlésük is ennek a törekvésnek jegyében zajlott le. A közgyűlést közel 80 bércséplő és gépkezelő jelenlétében nyitotta meg Szitás Dénes elnök, majd Ugray József terjesztette elő a választmány javaslatait, melyeket a közgyűlés egyhangúlag el is fogadott. A bércséplőknek Dévaványán évenként 350-400 mázsa nyersolajra, 20 vagon szénre, 10-15 mázsa „B.B. olaj"-ra, 15 mázsa kenőolajra és 5 mázsa kenőzsírra van szükségük. Ezt a mennyiséget közösen szerzik be, és az áru leszállítására árajánlatot kértek. Az árajánlatokról május 10-én megtartandó rendkívüli közgyűlésen szándékoznak dönteni. Ugyanekkor a korai csépléseket is kisorsolják maguk között. A sorsolásra azért van szükség, mert mindössze 6 gépet küldenek ki. Végül az egyesületi tagság díját évi 1 pengő 50 fillérben állapították meg. A közgyűlésen felszólalt Sz. Szilágyi László, Sonkoly Lajos és Vad Imre. Mindannyian örömüknek adtak kifejezést azért, hogy az egyesület működése kezd olyan irányba terelődni, amelynek érdekében annak idején megalakultak.

964 A községi elöljáróság 1935. július 1-én az alábbi felhívást bocsátotta a cséplőgép tulajdonosokhoz. „Az elmúlt évben tartott ellenőrzések során 74 cséplőgép közül 66 cséplőgépnél tapasztaltak olyan hiányokat és tettek olyan észrevételeket, amelyek miatt a cséplőgépek üzemének beszüntetése indokolt lett volna. Annak érdekében, hogy az idén ilyen esetek ne fordulhassanak elő, a községi elöljáróság a következő rendszabályokat léptette életbe: 1./Az elöljáróság egy tagjának, a községi orvosnak és egy szakértő-géptulajdonosnak (gépésznek) bevonásával bizottságot alakítottak, akik a cséplőgép kivontatása előtt előre megállapított időben a cséplőgép üzemképességét felülvizsgálja. 2./Ez a bizottság ellenőrzést gyakorol mind a hajtógép, mind a cséplőszekrény üzemképességén kívül afelett is, hogy a gép az előírásoknak megfeleljen és felszerelt mentőszekrénnyel el legyen látva. 3./ Ellenőrzi továbbá azt, hogy a géprész és munkáskereseti rész kimérésére szolgáló mérleg és annak súlyai hitelesítve vannak-e. 4./ A géptulajdonos munkásait baleset ellen szabályszerűen biztosította-e, igazolásul a biztosítási kötvény, illetve ideiglenes igazolásul a biztosítási díj befizetését igazoló csekkszelvény is elfogadható. 964 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 17. szám. - 1934. április 29. 341