Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A szolnoki Selyemtenyésztési Felügyelőség a pusztaecsegi kertes családi házakhoz ötezer eperfa csemetét és száz eperfa suhángot leszállított. ígérték, hogy az ó'sz folyamán további ötezer csemetét és 250 eperfa suhángot fognak biztosítani.

954 A Tolna megyei Selyemtenyésztési Felügyelőség táviratot küldött Dévaványára, hogy a rendelt eperfacsemetéket a szállítási korlátozás miatt nem tudják leszállítani.

955 És végül egy gyümölcstermeléssel foglalkozó hír: Mocsári István közölte, hogy sógorának - vitéz Lipcsey Márton tábornoknak, országgyűlési képviselőnek - dévaványai gyümölcsfa iskolájából a pusztaecsegi kertes házakhoz 4.520 gyümölcsfa csemetét szállított 2.600 pengő értékben. A facsemeték árát a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei Közjóléti Szövetkezet fizette ki.

956 Összefoglalásként elmondható, hogy az a község, amely az 1920-as évek elején a környék egyik legkopárabb területének számított, értelmes érvek, jó szándékú vezetők által hagyta magát meggyőzni és elfogadta azt a mindenki által vallott elvet, hogy zöld környezetben élni egészségesebb és esztétikusabb is. A mintegy 15 év alatt hozzávetőlegesen egy millió csemetét ültettek el a határban, amely nagymértékben megváltoztatta annak képét, ugyanakkor mind a község, mind az ország vagyonát jelentős mértékben gyarapították. Magától értetődik, hogy ennek hasznát csak jónéhány évtizeddel később láthatta a község lakossága. SZÖVETKEZETEK DÉVAVÁNYÁN A KÉT VILÁGHÁBORÚ KÖZÖTT A szövetkezeti gondolat elérkezett Dévaványára is a két világháború között. Az egész országban sorra alakultak a különböző szövetkezetek, amelyeknek végső sorban az volt a célja, hogy a szegényebb népréteget valamilyen formában segítse. A két világháború között szövetkezet

957 alatt azt értették, amelynek tagjai a kölcsönösség alapján a gazdálkodás előmozdítására törekedtek. A működési terület szerint megkülönböztethetünk fogyasztási szövetkezetet, amelynek legáltalánosabb példája volt a gróf Károlyi Sándor

958 által 1898-ban alapított „Hangya Szövetkezet".

959 A hitelszövetkezet, amely az önsegélyezésen és kölcsönösségen alapuló hitelintézet volt, és amelyet 954 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai. - 25. csomó. - 3935/1944. ikt. szám. 1944. március 31. 955 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai. - 27. doboz. - 4578/1944. ikt. szám. - 1944. április 24. 956 Sz. M. L. - Dévaványa közigazgatási iratai. - 28. doboz. - 4902/1944. - 1944. május 27. 957 Magyarországon a szövetkezetek működését a Kereskedelmi Törvény (1875:XXXVII. t.c), a Szövetkezeti Törvény (1898:XXIII. t.c), továbbá a hitelszövetkezetekre vonatkozólag az 1920:XXX. t.c., és az ipari szövetkezetekre vonatkozó 1924:XVIII. t.c. szabályozta. 958 KÁROLYI SÁNDOR gróf: (Pest, 1831. november 10. -Menton (Franciaország), 1906. április 24.) politikus, közgazdász, az MTA tagja. 959 HANGYA TERMELŐ, ÉRTÉKESÍTŐ ÉS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET, a Magyar Gazdaszövetség Szövetkezeti Központja. Gróf Károlyi Sándor alapította 1898-ban, hogy „a mezőgazdasági népességet szövetkezeti megszervezés útján erősítse." 339