Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

képviselői készséggel elvállalták ezt a munkát és a maguk részéről kérték ezeknek a műszaki terveknek minél gyorsabb kidolgozását, hogy azok végrehajtása mielőbb megtörténhessen. Mind az elnöklő Sajó Elemér, mind báró Urbán Gáspár arról tájékoztatta a megbeszélést, hogy a Körösök hajózhatóvá tétele céljából szükségessé váló mintegy 4-5 millió pengő a transzfer kasszából vagy a pénzintézetek részéről rendelkezésre fog állani, és ha az érdekelt víztársulatok, törvényhatóságok és községek aránylag csekély hozzájárulást biztosítanak, a szükséges hitel felvételének mi sem fog útjába állni. Valószínűleg új kerettörvény készül, mely lehetővé teszi a víztársulatokból alakuló hajózási társulat megalakulását, miután azt a fennálló vízjogi törvény nem biztosítja.

878 A Körösök hajózhatóvá tételének műszaki terveit lázas munkával készítették a Földművelésügyi Minisztériumban. A terv megvalósításával kapcsolatban az öntözés problémáját is meg kívánták oldani. Hogy erre milyen nagy szükség van, azt mindennél jobban indokolta az 1934 tavaszán tapasztalt nagy szárazság. Ha azt az összeget, amit a szárazság következtében a magyar mezőgazdaság elveszített, az öntözés megoldására fordították volna, ma nem lenne semmi baj. Maga a természet is arra szorította a Körösök vidékének lakóit, hogy a kérdést minél előbb oldják meg.

879 A Körösök hajózhatóvá tétele ügyében 1934. október 24-én dr. Mayer János

880 államtitkár elnöklete alatt értekezletet tartottak a Földművelésügyi Minisztériumban. Az értekezleten megjelent dr. Kállay Miklós földművelésügyi miniszter is, valamint a minisztérium szakelőadói és a Körös-Tisza menti ármentesítő társulatok képviselői, közöttük az Ivánfenéki Társulat képviseletében dr. Schweiger László alelnök és Bácsy Elek igazgató. Az értekezlet megnyitása után Kállay Miklós rámutatott a kérdés fontosságára és emlékeztetett a Békéscsabán tett ígéretére, amelyet minden körülmények között be akar váltani. Amint a hitelviszonyok megjavulnak, azonnal munkába kezdenek. Hangsúlyozta, hogy az idei ínségmunkára előirányzott 8 és fél millió pengőből erre a célra nem juthatott, mert a Körösök hajózhatóvá tétele csak kevés földmunkát igényel, nagy tömegeket tehát nem tudnak foglalkoztatni. Jelenleg pedig éppen az a cél. A miniszter után Benedek József miniszteri tanácsos ismertette a Körösök hajózhatóvá tételének terveit, amelyek első része biztosítaná a Hármas-Körösnek, az egyesült Fehér- és Fekete-Körösnek, valamint a Sebes-Körösnek hajózhatóvá tételét Körösladányig, illetve Békésig. Ennek a szakasznak a hossza 130 km lesz. A tervek második része a Berettyó hajózhatóvá tételére vonatkozik. A Berettyó alsó szakaszát, mintegy 20 km hosszúságban Túrkevéig teszik hajózhatóvá. Mindezek megvalósulásához szükséges a Szentes alatti bökönyi duzzasztógát átépítése. Ezt a duzzasztót 25 évvel ezelőtt építették, de azóta hasznavehetetlenné vált. Átépítése, ami háromszázezer pengőbe kerül, Békésszentandrásig biztosítja a hajózáshoz szükséges, megfelelő magasságú vízál878 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 10. szám. - 1934. március 11. 879 DÉVAVÁNYAI HÍRLAP - II. évf. 20. szám. - 1934. május 20. 880 MAYER JÁNOS (Kompolt, Heves vm. 1871. június 7. - Kompolt, 1955. december 23.): kisgazdaként anyja birtokán gazdálkodott; 1906 óta községi közgyám; 1922-1924. az egységes párt elnöke, 1936-tól a NEP társelnöke; a Párizsban működött nemzetközi mezőgazdasági bizottság tagja; öt ízben államtitkár, két ízben földművelésügyi miniszter 1919 és 1931 között. 316