Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

Dr. Vass Albert a Berettyó Társulathoz az ártéri földbirtokosok nevében intézte panaszainak áradatát. Elmondta, hogy a társulat nagyéri csatornája elöntötte földjeiket olyan módon (mint ahogy azt minden évben szokta), hogy a vetést vagy teljesen elpusztította vagy helyre nem hozható módon tette tönkre. Elmondta, hogy a tengerszerű vizet a gazdák földjeikre két irányból kapták. 1./ A legnagyobb mennyiséget a Berettyó Társulati csatorna zúdította rájuk, egyrészt a Balkán felől vezetett vízözönnel, másrészt a szeghalmi országút északi oldalán elterülő Kardos-féle zsombékos földről és az úgynevezett Sándor-rónagát nyugati oldalán megépített csatornából, amely a Nagyéri csatornába torkollik. 2./ A szeghalmi országút déli részén elterülő Ivánfenéki Társulat árteréről is kaptak vizet. Az erre vonatkozó tényeket közlik az Ivánfenéki Társulattal is. Nevezetesen azt, hogy már évek óta panaszolják, hogy a szeghalmi országút déli oldalán lévő földekről a tavaszi olvadás beálltával óriási víztömeg tör át az országút azon részén, amely a szeghalmi „Patikás tanya" és a Szitás-féle csárda között húzódik. Ez azután lefele vette az útját a Berettyó Társulat Nagyéri csatornája felé. Mivel ennek a befogadóképessége anélkül is kicsi, az odafolyt vizet nem volt képes befogadni. így a Nagyéri-csatorna két oldalán elterülő kitűnő minőségű szántóföldeket öntötte el a víz és pusztította el azok vetéseit. A jelentésünk alapján megtartott helyszíni szemle igazolta is a panaszok alaposságát és jogosságát. Ennek alapján a két társaság abban állapodott meg, hogy a szeghalmi országút déli oldalán lévő földekről a csapadékot az Ivánfenéki Társulat vezeti el úgy, hogy az az országút északi oldalára többé át ne folyhasson a Berettyó Társulat árterületére. Az Ivánfenéki Társulat ásatott is egy csatornát, amely a szeghalmi országút déli oldalán húzódik és a Kardos-féle gyepek felé lejt. Ez a csatorna csak a Szitás-féle csárdáig van megépítve, míg a csárdától a Tóth Sándor-féle földnél elhúzódó csatornáig csak igen csekély kis árok vezet. Mivel ennek kis mérete mellett csekély az esése is, az ezévi olvadáskor korántsem volt képes befogadni az óriási víztömegeket. így azután a szeghalmi utat a víz ebben az évben is meghátalta és óriási mennyiségével az út északi oldalán, a Berettyó Társulat árterén fekvő kitűnő réti földeken terült el. Más úton is ömlik ide a víz az Ivánfenéki Társulat árteréről. Nevezetesen a szeghalmi út déli oldalán az országúttal párhuzamosan, kb. a Kardos-féle gyep közepétől indul ki egy csatorna és nyugat felé húzódik, majd északra felkanyarodik és D. Tóth Sándor tanyájánál a szeghalmi utat eléri, innen az út déli oldalán a Papp Lajos-féle tanyánál ismét délre húzódik, majd az ú.n. tálagyi csatornába torkollik. Amint ez a csatorna a Kardos-féle gyepről a Barabás Ferenc földjét elérte, a víz kiöntött belőle és az ott mélyebb fekvésű földeken keresztül elérte a szeghalmi utat, és azon keresztül a csárdától nyugatra ugyanazon a helyen tör át, mint azt már fentiekben ismertettük is. Hogy a mostani károk ne érjék Dévaványa gazdatársadalmát, dr. Vass Albert a következők teljesítését kérte a Berettyó Társulattól: 1./A Sándor-róna gátnál egy tiltónak a felállítását, amit több ízben kértek már, de mindig süket fülekre talált kérésük. 2./A Sándor-róna gáttól nyugatra a csordajárás széléig a Nagyéri-csatorna kiszélesítését és megmélyítését. 3./ A partok megfelelő feltöltését, mert több helyen az ár azt majdnem teljesen elmosta, míg más helyen a partot egyes földtulajdonosok leszántották vagy széjjel is hordták. 301