Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

A jelenlegi klimatikus feltételek alapvetően a kevésbé vízigényes növények gazdaságos termesztését teszik lehetővé. A fentiekből is kitűnik, hogy a táj mindenkori mezőgazdálkodására nagy befolyást gyakorol az éghajlat regionális - makroklimatikus tényezőktől függő - változása (lásd: a csapadék ciklikus váltakozása). A mezőgazdaság, a természetvédelem szempontjaiból azonban nem hagyhatók figyelmen kívül a helyi természeti viszonyok megváltozásából következő éghajlatváltozások sem.

72 TERMÉSZETES NÖVÉNYZET ÉS ÁLLATVILÁG A vízrendezéseket követően a terület természetes élőlénytársulásaiban a vízi, vízközeli típusú társulások visszaszorultak, helyettük a szikes, füves pusztai élőhelyek váltak uralkodóvá. A szántóföldi növénytermesztés területfoglalása következtében pedig a természetes élőhelyeket jelentős mértékben a kultúrtáj kommunitásai váltották fel. A dévaványai térség állattani megismerésének úttörője HERMAN Ottó volt, aki elsősorban a halakról, madarakról és pókokról közölt zoológiai tárgyú munkáiba építette be az ecseg-pusztai kutatóútjainak eredményeit.

73 Ennek ellenére városunk környékének élővilága máig Magyarország kevéssé kutatott területei közé tartozik. A vidék flórája és faunája a természetvédelem intézményes megjelenése - a túzokvédelem, a Dévaványai Tájvédelmi Körzet kialakítása, majd a Körös-Maros Nemzeti Park szervezése - kapcsán került illetve kerül egyre inkább az érdeklődés homlokterébe. Példaként érdemes megemlíteni a tájvédelmi körzet létrehozásában jelentős szerepet vállaló STERBETZ István alkalmi madár megfigyeléseit, vagy TÓTH Albert Ecseg-puszta természetvédelmi területté nyilvánítását megalapozó kutatásait és természetvédelmi tervjavaslatát, valamint egy Körös-Sárrét-Vidéki Nemzeti Park megvalósítási tanulmányának elkészítését.

74 Ki kell emelni SZÉLL Antal munkásságát, aki 1987 óta végez folyamatos és rendszeres faunisztikai - elsősorban ornitológiai - megfigyeléseket és adatgyűjtést a védett területeken és azok tágabb környezetében. Számos védett növény- és rovarfaj itteni jelenlétének kimutatása is nevéhez köthető.

75 Jelentős tevékenységet végeznek e területen a Nimfea Természetvédelmi Egyesület munkatársai és aktivistái, akik eredményeiket az 1996-tól megjelenő „A Puszta" című évkönyveikben adják közre.

76 A 90-es évek közepén, a Körös-Maros Nemzeti Park szervezéséhez kapcsolódóan indultak meg a védett területek állapot felvételezési munkálatai. A nemzeti park támogatásával zajló, többé-kevésbé folyamatosnak tekinthető kutatások eredményeit a „Crisicum" című kötetekben publikálták.

77 72 HORVÁTH et al. 1999. 73 LAMBRECHT 1933. 74 TÓTH A. 1983., TÓTH A. 1986. 75 SZÉLL 1995. 76 A PUSZTA 1995-2000. 77 CRISICUM 1998-2000. 29