Tolnay Gábor: Föld – ember – törvény. Adatok, tények, következtetések Dévaványa mezőgazdaságának és mezőgazdasági népességének történetéből a XX. sz. első felében (1895–1950) – A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok közleményei 59. (2004)

éghajlati paraméterek vizsgálatára fenntartott országos rendszer része. Állandó észlelő helyek a terület vízmércéi a Hortobágy-Berettyón a mezőtúri árvízkapunál (0 fkm) 62 Ecsegfalvánál (48 fkm), Borznál (54 fkm) a Berettyón Szeghalomnál (6 fkm), a Sebes­Körösön Körösladánynál (9 fkm) és a Hármas-Körösön Gyománál (79 fkm). A Berettyó­Körös-vidék folyói közül a Hortobágy-Berettyó vízminősége sajnos csaknem a legrosz­szabb, a IV. vízminőségi osztályba tartozik. 63 FELSZÍN ALATTI VIZEK A mezőgazdasági termelés szempontjából a felszín alatti vizek tulajdonságai közül a talajvíz felszín alatti mélysége és kémiai összetétele a legfontosabb. A talajvíz mélysége nagyban függ a felszíni, felszín közeli rétegek szemcseösszetételétől, tényleges helyzetét és időbeli ingadozásait, kemizmusát a folyóvizekkel és rétegvizekkel való bonyolult kapcsolatrendszere ill. az éghajlat szárazabb-csapadékosabb periódusai határozzák meg. A terület felszín alatti vizeinek tulajdonságairól számos adat áll rendelkezésünkre. Közülük legfontosabbak a Földtani Intézet felvételező munkáihoz kapcsolódó vízföld­tani kutatások, illetve az Intézet által kiépített mélységi vízmegfigyelő hálózat adatai. A fentebb említett földtani kutatási programokkal kapcsolatban (lásd: Földtani felépítés с fejezet) ki kell emelni az un. Sümeghy-féle térképezéshez kapcsolódó talajvíz vizs­gálatokat, melynek során 1951-53 között az akkori külterületi ásott kutak többségében megmérték a talajvíz mélységét, így Dévaványa környékén is többszáz helyen. 64 Ugyancsak nagyon fontos, hogy az Alföld térképezés keretében 1976-77-ben Kéthalmon mélyített Dévaványa Dv-1 földtani alapfúrást négy vízadó réteget figyelő, többlépcsős rétegvíz-észlelő kúttá építették ki. A beszűrőzött rétegek mélysége 27,0 m; 205,0 m; 657,0 m és 1.110,0 m. A vízhozam és a vízhőmérséklet felülről lefelé haladva: 32 l/p - 12 C°; 750 l/p - 26 C°; 640 l/p - 50 C°; 280 l/p - 61C 0 . 65 A kútcsoport 1977-es kiépítése óta folyamatosan regisztálja a rétegvizek adatait, amelyek a többi felszíni és felszín alatti vízészlelésekkel együtt alkalmas lehet a vízgyűjtőterület hidrológiai modelljének pon­tosítására, a Tiszai-Alföld különböző vízformái közötti kapcsolatrendszer megismeré­sére, a környezetet érintő beavatkozások hatásainak prognosztizálására. A mélységi vizekre vonatkozó adatok másik fontos csoportját vízügyi törzshálózat mélyfúrási kút­jainak (kútkataszter) adatai képviselik. 66 RÓNAI András és munkatársai által a területről 1979-1980-ban közzétett adatok sze­rint a térség talajvizei vizsgálataik idején az alacsonyabb térszíneken 3,0-5,0 m, a maga­sabb térszíneken 5,0-10,0 m közötti mélyen van a terep szintje alatt, kvízmélység a talaj­62 fkm = folyamkilométer, mérése az adott folyó torkolatától a forrásvidék irányába történik. 63 IV. vízminőségi osztály = Szennyezett víz. Külső eredetű szerves és szervetlen anyagokkal, illetve szennyvizekkel terhelt, biológiailag hozzáférhető tápanyagokban gazdag víz. Az oxigénháztartás jellemzői tág határok között változnak, előfor­dul az anaerob állapot is. Irodalom: THYLL 1996. 64 RÓNAI 1985. 65 RÓNAI 1980. 66 URBANC SEK 1977., URB ANC SEK 1981. 27

Next

/
Thumbnails
Contents